Európában alakuljon ki és minden uniós polgár számára váljék elérhetővé az egységes, magas színvonalú onkológiai ellátó rendszer, amelyben azonosak az irányelvek, egységes a képzés, a diagnosztika, a terápia, központilag támogatott a kutatás és mindenki számára elérhető a magas színvonalú ellátás - mondta Dr. Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója a rákgyógyítás jelenéről és jövőjéről, a rákbetegek túlélési esélyeiről szóló budapesti tanácskozáson.
- Nagy kihívás áll az onkológiai intézetek előtt: minél alacsonyabb szintre redukálni a rákbetegek számát és magasabbra a gyógyultakét. Az OECI tevékenysége kétirányú: el kell érni, hogy a legújabb eredmények eljussanak minden európai országba, a rákellenes központokba, másrészt megvalósítani az Unió azon törekvését, hogy minden uniós állampolgár megkaphassa az állapotának leginkább megfelelő, lehető legjobb rákellenes kezelést - mutatott rá az OECI elnöke, az olasz Marco A. Pierotti. - A jövő útja a rákellenes centrumokban van, ezek fejlesztésében és nemzetközi együttműködésében - foglalta össze az első előadások lényegét Ulrik Ringborg, a svéd Karolinska Intézet főigazgatója, és elismerését fejezte ki a magyar onkológiai intézetnek, amiért ebbe a munkába belekapcsolódott. Mint mondta, jelentős különbségek vannak a nyugat-európai és a közép- illetve kelet-európai országok rákellenes ellátása között, és a szervezet egyik célja ennek a hátránynak a csökkentése.
Kelet-Európában jóval nagyobb a rákbetegek száma, a kezelés eredményességének mutatói azonban alacsonyabbak: míg a diagnosztizált rákbetegek ötéves túlélési aránya nyugaton 55 százalék, keletebbre ez kevesebb.
Kásler Miklós professzor elmondta: évente mindössze tucatnyi azon betegek száma, akiket azért kell külföldi gyógykezelésre utalni, mert nincs mód az itthoni ellátásukra. Nem a megfelelő ellátás lehetősége hiányzik tehát, hanem a háttérrel van gond: a társadalombiztosítás korlátaival, a betegutak hiányával. Például a legkorszerűbb, célzott kezelések száma ma még igen alacsony, aminek oka egyrészt a költségessége, másrészt hogy ennek feltétele a molekuláris patológiai laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, de erre lehetőség csak a jól felszerelt rákcentrumban van, és a helyi kórházakból nem is mindig küldik el a rákos szövetmintát ilyen vizsgálatra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Magyar Onkológia hasábjain már 18 évvel ezelőtt megfogalmazták, hogy centralizálni kell az onkológiai ellátást, mivel a folyamatos fejlesztést csak a központokban lehet megvalósítani. Ez szakmapolitikai döntések miatt nem valósult meg, de időszerűbb, mint valaha - szögezte le újra az OOI főigazgatója.
Ez is érdekelhet
Kiss Éva
Legjobban: