A Johns Hopkins Egyetem által üzemeltetett Kimmel Rákkutató Központ munkatársai a méhnyaknyák DNS-vizsgálata alapján 100 százalékban ki tudták mutatni a méhrákot, s 41 százalékban a petefészekrákot egy kis mintájú vizsgálat során, ráadásul "téves riasztás", tehát álpozitív eredmény nélkül.
"A diagnosztikai módszerek egy része kétértelmű eredményt mutat, ami egyfelől óriási lelki terhet ró a páciensekre, másfelől a pontosítás érdekében kért további vizsgálatok sokba kerülnek az egészségügynek. Úgy gondolom, hogy az új lehetőség nemcsak hatékonyabb az eddigieknél, de még csak plusz költséggel sem jár az általános rákszűréshez képest" - nyilatkozta a szerzőként közreműködő Dr. Luis Diaz onkológus professzor.
Az 1940-es évek óta használatos PAP-teszt jelentősen, mintegy háromnegyedével csökkentette a méhnyakrák miatti halálozást, amely egy évszázada vezető halálok volt a nők körében. A méhet és a petefészket érintő rosszindulatú elváltozások aránya azonban nem csökkent: 2012-ben több mint 69 000 amerikai nőnél diagnosztizálták ezek valamelyikét. Becslések szerint esztendőnként 15 000 haláleset írható a petefészek-, illetve 8 000 a méhtest-, más néven endometrium rák számlájára. Magyarországon évente körülbelül 1300-1400 új méhtestrákos esetet írnak le, a petefészekrák minden évben 600-700 halálesetért felelős.
A friss tanulmány középpontjában az úgynevezett PapGene teszt áll, amely a gének rákspecifikus mutációit vizsgálja, az említett két tumorfajtára kiélezve. A méhnyaknyák anatómiai sajátosság révén több elhalt sejtet tartalmaz a méhből, mint a petefészkekből, hiszen a sejteknek át kell haladniuk a petevezetéken - magyarázza Dr. Diaz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók 20 olyan, változatos stádiumban lévő nőn próbálták ki a módszert, akik petefészek- vagy méhrákban szenvednek. A teszt - amely évek múlva kerülhet forgalomba - kevesebb mint 100 dollárba, azaz huszonkétezer forintnak megfelelő összegbe kerülne, de az is lehet, hogy ennél csekélyebb anyagi ráfordítást igényelne. Formájának véglegesítéséig azonban még több száz fős vizsgálatokra van szükség.
Más szakértők is egyetértenek abban, hogy az eredmények "izgalmasak", és lehetőséget látnak az új tesztben. "A petefészekrák tényleg olyan daganattípus, amelyre nincs szűrési módszer, mint ahogy korai tünetek sincsenek. Ezért minden olyan felfedezés, ami közelebb visz a korai felismeréshez, figyelmet érdemel" - mondta Dr. Diana Contreras nőgyógyász-onkológus.
A menopauza utáni rendellenes vérzés lehetőséget biztosít a méhtestrák időben történő diagnosztizálására. A petefészekrákhoz ugyanakkor nem tartozik ilyen jellegzetes panasz: a vele járó enyhébb problémákat gyakran félrediagnosztizálják. Éppen ezért óriási lépés volna egy olyan vizsgálati módszer elterjedése, mely úgy teljesít, mint a PapGene teszt az előzetes felméréseken - állítja egybehangzóan Dr. Diaz és Dr. Contreras.
A tanulmány a Science Translational Medicine című szakfolyóirat januári számában jelent meg.
