A kutatás középpontjában az agydaganat leggyakoribb formája, a glioblasztóma áll, ennek ötéves túlélési aránya mindössze öt százalék. A zikavírus a magzat agysejtjeit támadja meg súlyos fejlődési rendellenességet okozva, felnőtteknél azonban gyakran csak influenzaszerű tüneteket vált ki.
A glioblasztóma esetében a rákos sejtek hasonlítanak a magzat fejlődő agysejtjeihez, ami felveti a lehetőséget, hogy a zikavírussal meg lehet célozni őket anélkül, hogy a felnőtt agysejtekben kárt okoznának. A jelenlegi kezeléseknél alacsony dózisokat kell alkalmazni, hogy az egészséges szövet ne károsodjon.
A Cambridge-i Egyetem kutatói Harry Bulstrode vezetésével rákos sejtek laboratóriumi tenyészetein és egerekben vetik be a zikavírust, hogy megvizsgálják, elpusztítja-e a tumort.
A szúnyogok terjesztette zikavírus több mint 60 országban jelent meg, a járvány 2015-ben kezdődött Brazíliában. "A kórokozó leginkább a magzatok és csecsemők egészségére veszélyes, a kutatás arra irányul, hogy alaposabban megismerjük a vírust, és új kezelések alapjait dolgozzuk ki" - írta közleményében Bulstrode.
"Most másfelé indultunk, az új ismeretek birtokában kipróbáljuk, bevethető-e a zikavírus a daganatok egyik legnehezebben kezelhető fajtája ellen. Azt reméljük, hogy a vírus lelassítja az agytumor növekedését a labortesztekben" - olvasható a közleményben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bulstrode arra is kitért, hogy ha a zikavírus megmutatja nekik, hogyan képes áthatolni a vér-agy határon, akkor kezükben lesz az agydaganat jövőbeli kezelésének kulcsa.
Legjobban: