A sokszor előrehaladott stádiumban felfedezett tüdőrákot nehéz visszaszorítani vagy kordában tartani, ám ahogyan egyre több genetikai jellemző lesz ismert, úgy válnak a kezelések egyre inkább személyre szabottá. A betegek többségének életkilátásai a kemoterápia révén javulhatnak, s a molekuláris genetika fejlődésével egyre pontosabban be tudják azt is határolni, hogy kiknek érdemes célzott onkológiai kezelést (is) kapniuk. Az új reménysugár pedig az immunterápia , amellyel a tüdőrákos betegek egy részénél a korábbinál jobb terápiás eredményességet sikerülhet elérni.
"Generálisan nem beszélhetünk 'a tüdőrák gyógyszereiről.' A szövettani típusok alapján ugyanis elvált egymástól a mirigyekből kiinduló adenokarcinóma, a laphámrák, a nagysejtes és a kissejtes tüdőrák onkológiai kezelése, s akkor még csak a főbb kategóriákat említem" - árnyalja az általános megállapításokat Dr. Szondy Klára, a Semmelweis Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának főorvosa, jelezve, hogy minden korábbinál jobban felértékelődtek a szövettani leletek, amelyek útmutatást adnak a terápiaválasztáshoz. A nagyon ritkán megműthető, agresszív áttétképző hajlamú kissejtes tüdőráknál a kezelés alapja például gyakorlatilag bármelyik stádiumban a kemoterápia, amelyet sugárkezeléssel is kiegészítenek.
A tüdőrák kemoterápiájában használt citotoxikus vegyületek nem sokat változtak az utóbbi két évtizedben. Mivel a beteg szervezetére rendkívül megterhelő, ezért csak jó általános állapotú pácienseknél jöhetnek szóba. Mellékhatásai nem mindenkinél jelentkeznek ugyanolyan arányban, a támogató kezelésekkel pedig tovább csökkenthetőek a beteg megpróbáltatásai. Összességében még a mellékhatásokkal együtt is jobb életminőségre számíthatnak azok, akik kapnak kemoterápiát, mint akiket nem kezelnek. A daganat típusától is függ azonban, hogy éveket, vagy csak hónapokat ad a beteg élethosszához - magyarázta a főorvos.
Célzott támadás a daganatok ellen
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amíg a hagyományos citotoxikus kemoterápiák a szervezetben lévő minden gyorsan osztódó sejtre hatnak, addig a célzott terápiás gyógyszerek olyan célpontokat támadnak, amelyek kifejezetten a ráksejteken vannak jelen - ad útmutatást Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet IV. Tüdőbelosztály vezető főorvosa. Ilyen célpontokat egyelőre az adenokarcinómás betegeknél tudtak azonosítani. Korai stádiumú tüdőrák esetén vagy műtét után, a kiújulási kockázat csökkentésére jelenleg nincs hatékony célzott kezelés, a target terápiák az áttétes betegek kezelésében tudtak előnyt felmutatni.
Három rövidítést kell számba vennünk: VEGF-gáltó, EGFR-gátló, ALK-gátló gyógyszerek. A VEGF-gátlás a daganat által a saját maga táplálására és oxigénellátására kifejlesztett kóros erek fejlődését hivatott akadályozni, s ezeket a tápcsatornákat elsorvasztani. Az EGFR-gátlás a ráksejteket állandó szaporodásra sarkaló jelátviteli útvonalat (epidermális növekedési faktor receptort) hivatott blokkolni, ezáltal a pusztító "növekedj és osztódj" parancs nem, illetve kisebb arányban ér célba, valamint a már meglévő tumorgóc is sorvadni kezdhet. Ez jelentősen késlelteti a betegség előrehaladását, s javíthatja az életkilátásokat. Sajnos azonban nem mindenkinél: egyelőre csak az adenokarcinómás betegek egy kisebb csoportjánál bizonyult hatékonynak.
Az immunterápia új reménysugár lehet a tüdőrák bizonyos típusában szenvedőknek
Az ALK szintén egy géntípus, amelynek speciális - szintén genetikai vizsgálattal igazolt - mutációja esetén lehet hatékonyan alkalmazható az ALK-gátló célzott kezelés a betegek egy részénél. Ez a tabletta ugyanakkor csak másodvonalban adható, ha az elsődleges kezeléssel szemben már ellenállóvá vált a daganat. Emellett finanszírozása csak egyedi méltányossági eljárás keretében érhető el idehaza.
A célzott terápia mindenesetre már nem számít kiváltságnak, az ország minden onkológiai ellátást nyújtó tüdőgyógyászati osztályán hozzájuthatnak a betegek az orvosilag indokolt kezelésekhez - szögezte le Bogos Krisztina. Míg a kemoterápiákból általában előre meghatározott számú ciklust terveznek, a célzott terápiát addig adják, amíg hat, illetve amíg be nem bizonyosodik, hogy a daganat ellenállóvá vált a folyamatra, javulást alig, csak mellékhatásokat indukál.
Küszöbön az immunterápiák
Egy másik gyógyászati megközelítés, hogy nem magát a daganatot veszik célba a terápiával, hanem a szervezet immunrendszerét ösztönzik arra, hogy ismerjék fel, s védekezzenek a ráksejtek ellen. Rákos sejtek ugyanis minden nap keletkeznek az emberben, amelyeket ideális esetben testünk védekezőrendszere sikerrel azonosít és elpusztít. Bizonyos esetben azonban a tumor képes olyan anyagot termelni, amely meggátolja a szervezet védelmi rendszerének riadóztatását. "Az immunterápiával azt szeretnénk elérni, hogy elegendő számban kialakulhassanak a hatékonyan támadni képes T-sejtek" - magyarázza szemléletesen Dr. Ostoros Gyula, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet VIII. Tüdőbelosztály vezető főorvosa az immunterápia alapvető működési mechanizmusát.
Az immunterápiák hatékony bevetésének azonban rendkívül bonyolult - s minden részletében még nem ismert - genetikai és biokémiai előfeltételei vannak. "Az immunterápia a dohányzásból eredően megbetegedett tüdőrákos páciensek egy kisebb hányadánál lehet rendkívül hatékony, csak ma még sajnos nem tudjuk megmondani előre, hogy a sok beteg közül kinél és milyen kombinációs kezelésben érhető el a legjobb eredmény" - fogalmaz Ostoros Gyula. Az immunterápiák kiemelkedően magas - akár havi több millió forintos - költsége is nehezíti a módszer elterjedését. A tüdőrák immunterápiája a sok nyitott kérdés miatt egyelőre inkább a "holnap", mint a "ma" terápiájának nevezhető.
Forrás: Rakgyogyitas.hu
