A prosztata a medencefenéki izomzat, illetve a húgyhólyag között elhelyezkedő, gesztenye nagyságú mirigyes szerv, amely a húgycső 2-3 centiméteres szakaszát öleli körül. Nagy szerepe van a megtermékenyítésben, a spermiumok mozgásához biztosít energiát, illetve segít leküzdeni az alsó húgyúti szervek fertőzéseit is. Karcinómája a leggyakoribb tumoros megbetegedés, és a második leggyakoribb oka a rákos halálozásnak a férfiak körében.
A fejlett országok életmódja (a fokozódó stressz és az ülő munkavégzés) elősegíti a daganattípus kialakulását, az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a betegek száma. Hazánkban évente körülbelül 1500 férfi életét követeli a prosztatarák. Korral a veszélyeztetettség is nő, ezért elsősorban az idősebb férfiak betegsége: leggyakrabban 80 éves kor felett jelentkezik.
Korai stádiumban jól gyógyítható
Idejében, azaz még a tünetek megmutatkozása előtt felfedezve a prosztatarák jól gyógyítható, ezért nagy jelentősége van a szűrővizsgálatoknak. A korai diagnózis felállítását azonban jelentősen megnehezíti, hogy a páciens későn fordul az orvoshoz, a betegségre utaló korai tünetek ugyanis nincsenek. Emiatt gyakran már csak az előrehaladott stádiumban fedezik fel a daganatot, amikor a kezelésre már csak korlátozott lehetőségek vannak. Előfordul, hogy valamilyen más betegség (például jóindulatú prosztata-megnagyobbodás) műtétét követő szövettani vizsgálat során derül fény a daganatra.
Korai stádiumban a daganat még a prosztatán belül helyezkedik el, ilyenkor műtéti úton eltávolítható, sikeres műtét esetén a beteg teljesen meggyógyulhat. Ez a beavatkozás azonban jelentősen megterheli a beteg szervezetét, ezért csak a jó állapotú, egészséges pácienseken végzik el. Idősebb betegeknél nagyobb kockázattal járhat a kezelés, esetükben a prosztata besugárzásával érhetik el a kívánt hatást. Létezik emellett hormon- és kemoterápiás gyógymód is a daganat visszaszorításának érdekében.
Genetikai rendellenességek növelik a halálozás esélyét
A kezelés sikere, illetve a beteg gyógyulásának esélye a beteg korától és általános egészségi állapotától is függ. A nagy halálozási arány egyik oka, hogy leggyakrabban a 80 év feletti korosztályt érinti. Családon belül halmozódás is megfigyelhető a betegségben, mivel annak kialakulása genetikai okokra vezethető vissza.
Ez is érdekelhet
A brit rákkutató intézet a közelmúltban három genetikai rendellenességet vizsgált a daganattal kapcsolatban: a PTEN gén elvesztését, illetve az ERG és az ETV1 gének mutációját vették górcső alá. Mint kiderült, ezek jelentősen befolyásolják a prosztatarákos betegek túlélési esélyeit - azoknál ugyanis, ahol a három genetikai rendellenesség egyikét sem mutatták ki, jelentősen nőtt a daganat túlélési esélye. Ezen betegek 85 százaléka 11 évvel a diagnosztizálást követően is életben volt, míg a mindhárom génmutációval rendelkező betegek csupán 13 százaléka érte meg a 11 évet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: