A malignus melanóma egyike a legagresszívabb daganatoknak, mely viszonylag gyorsan képes áttétet képezni. A képet tovább súlyosbítja, hogy ezek a daganatsejtek képesek ellenállni a sugárterápiának és a hagyományos kemoterápiának is. Az Amerikai Rákkutatók Társaságának éves tudományos találkozóján Luiz Godoy munkacsoportjának korábbi munkája alapján a nitrogén-monoxidot tette felelőssé a széles körben használt gyógyszer, a ciszplatinnal szembeni rezisztencia kialakulásáért.
A tudós a melanómán továbblépve, beszámolt arról is, hogy a ciszplatin mellett számos más daganatban, például emlőrák és vastagbélrák esetén is megnövekedett nitrogén-monoxid szintet mértek. A nitrogén-monoxid (NO) számos folyamat lefolyását módosítja, például az izmok összehúzódását és a sejthalál folyamatát is meghatározhatja. Emellett a molekula az immunrendszer elemei számára is alapvető, ugyanis nagy koncentrációban a kórokozókat bombázva védő hatása lehet.
Jelen vizsgálatban a tudósok laborkísérletes körülmények között kimutatták, hogy a ciszplatin növeli a melanómasejtekben az NO mennyiségét, még mielőtt a szer kifejthetné sejtpusztító hatását. Emellett az NO-hiányos sejtek a kemoterápiával szemben érzékenyebbnek bizonyultak - ami megerősítette korábbi vizsgálatok eredményét. Az NO számos fehérjemódosító folyamatba beavatkozik, így közvetve két, a sejthalálban és a túlélésben alapvető molekulát, a kaszpáz-3-at és a PHD2-t is befolyásolja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kaszpáz-3 a programozott sejthalált hívja meg, azonban a nitrogén-monoxid hatástalanítja a fehérjét, vagyis a sejt annak ellenére túlél, hogy a ciszplatin a DNS töredezettségét vonja maga után. A PHD2 a HIF-1 alfa szintjének csökkentését szolgálja, az NO inaktiválja a PHD2-t, ami a HIF-1 alfát stabilizálva a sejtet a túlélés felé tolja. A munka, melyet már a novemberi száma is részletesen bemutatott, alapvetően befolyásolhatja a melanóma gyógyszeres kezelésének stratégiáját.
Legjobban: