Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization – WHO) az adatai alapján legalább másfélmillió új daganatos beteget diagnosztizálnak évente, ám ezek egyharmada, vagyis nagyjából 500 000 eset megelőzhető lenne. Természetesen, a genetikai kódunkat nem tudjuk megváltoztatni, de még ha a génjeink növelik is bizonyos daganatos betegségekre való hajlamunkat, bizonyos szabályok betartásával jelentősen csökkenthetjük a betegség kialakulásának esélyét.
A tüdőrákos esetek legnagyobb része, mintegy 70 százaléka a dohányzásra vezethető vissza, így ha leszokunk a cigarettáról, máris jelentős mértékben csökkenthetjük a tüdőrák kialakulásának esélyét (nem is beszélve arról, hogy milyen más krónikus betegségeket előzhetünk meg ezzel a lépéssel). Emellett a passzív dohányzásnak való kitettséget is érdemes csökkenteni.
A dohányzás mellett a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is hozzájárulhat bizonyos daganattípusok megjelenéséhez. Az Amerikai Rákkutató Intézet (American Institute for Cancer Research – AICR) adatai szerint a szájüregi és gégedaganatok mintegy 63 százaléka a fokozott alkoholfogyasztásra vezethető vissza, ezért ha naponta csak maximum 1-2 italt iszunk, és jó minőségű italokat választunk (a tömény italok helyett például vörösbort), azzal csökkenthetjük ezen daganattípusoknak a rizikóját.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Több daganattípus is visszavezethető a túlsúlyra , például a kutatások összefüggést mutattak ki a nyelőcső-, illetve a méhszöveti rák és az elhízás között. Ha leadunk néhány felesleges kilót, visszafogjuk a cukros üdítők, finomított lisztből készült élelmiszerek fogyasztását, és több friss zöldséget és gyümölcsöt eszünk, azzal nagyon sokat tehetünk az egészségünk megőrzése érdekében.
A zöldségekben és gyümölcsökben olyan vegyületek is találhatóak, amelyek védik a szervezetünket a szabadgyököktől – ezeket szintén összefüggésbe hozták már a daganatokkal.
A bőr daganatos betegségeinek kialakulásáért (illetve az öregedés látható jeleinek megjelenéséért) a napsugárzás nagymértékben felelőssé tehető. Az UV-sugarak ugyanis károsíthatják a bőr sejtjeit, illetve a rugalmasságáért, feszességéért, fiatalosságáért felelős kollagént és elasztint. A Nap mellett a szoláriumozás is igen ártalmas. Mindig védjük meg a bőrünket a napsütéstől, használjunk rendszeresen fényvédő krémet, az arcunkat, füleinket pedig óvjuk széles karimájú kalappal. Lehetőleg ne tartózkodjunk a szabadban, közvetlen tűző napfényen 11 és 15 óra között. Próbáljunk meg minél jobban vigyázni a gyerekekre: a szakemberek szerint a sugárzás bőrkárosító hatásainak 80 százalékát már azelőtt „begyűjtjük”, hogy elérnénk a felnőttkort.
