A kemoterápia során a beteget olyan gyógyszerekkel (daganatellenes szerekkel, úgynevezett citosztatikumokkal) kezelik, amelyek a ráksejteket megölik és/vagy szaporodásukat gátolják. A kezelés célja a daganat kiújulásának vagy továbbterjedésének megakadályozása, lehetőség szerint a daganatos betegség gyógyítása, vagy a tumor csökkentése és a tünetek enyhítése. A sugárkezeléstől eltérően a kemoterápiás gyógyszerek a test egészében fejtik ki hatásukat, vérkeringés útján csaknem a szervezet egészében képesek a daganatsejtek elpusztítására, így azokat a sejteket is el képesek elpusztítani, amelyeket műtéti vagy a radioterápiás úton nem érhetnek el.
Miért gyengít le a kemoterápia?
Mivel a rákos sejtek molekuláris szinten sokban különböznek a szervezet normális működésű sejtjeitől, a sejtmérgeket úgy fejlesztették ki, hogy ezeket a degeneratív eltérést mutató, gyorsan szaporodó, burjánzó sejteket "találják meg" és pusztítsák el. Mindazonáltal ezek a módszerek még nem tudnak 100 százalékban célt érni, hiszen minden olyan sejtet megtámadnak, ami hasonló változásokat mutat, mint a tumoros sejt. Ez adja a kemoterápiás kezelések káros mellékhatásainak alapját, a kemoterápiás szerek ugyanis osztódást gátló, vagy pusztító hatást fejt ki mindazon sejtekre, amelyek a ráksejtekhez hasonlóan gyors tempóban szaporodnak. Ilyenekből áll a tápcsatorna nyálkahártyája, a szőrtüszők és a vér alakos elemei, mely miatt émelygés, hányás, szájnyálkahártya-fekély jelentkezhet, a hajszálak, szőrszálak elvékonyodhatnak, kihullhatnak, láz, fáradtságérzés, fertőzések alakulhatnak ki.
Szinte minden kemoterápiás gyógyszer okoz mellékhatást. Ezek a mellékhatások, bár gyakoriak és kellemetlenek, csak a kemoterápia ideje alatt és egy kis ideig azt követően fordulnak elő. A szervezet a beteg egészségi állapotától függően előbb vagy utóbb regenerálódik. A mellékhatásokat különböző gyógyszerekkel lehet enyhíteni, hajhullás esetén paróka rendelhető akár társadalombiztosítási támogatással is.
A daganatellenes szerek adagolása többféle módon történhet: szájon át (pirula, kapszula vagy folyadék formájában), intravénásan (a vénák károsodásának megelőzése érdekében orvosi port vagy más néven port-a-cath segítségével), illetve a bőr alá vagy az izomzatba fecskendezve. A kezelési tervet úgy állítják össze, hogy az egyes gyógyszermentes szakaszokban a szervezet képes legyen az egészséges szövetek regenerációjára. Ennek megfelelően ciklusokban alkalmazzák, egy vagy több napig, majd ezt az adagot 3-4 hetenként megismétlik, akár több cikluson át. A kemoterápiás kezelések előtt orvosi vizsgálat történik, ennek során ellenőrzik a vérvételi eredményeket és az EKG-t is. Amennyiben a kemoterápia beadható, akkor az orvosi utasítás szerint összeállított infúziós kezelést a szakasszisztencia köti be.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kemoterápia adagja és a kezelés hossza betegenként eltérő, így mellékhatásai az alkalmazott gyógyszer-kombinációtól és a kemoterápiás kezelés hosszától függően változnak.
Ez is érdekelhet
