Egy amerikai munkacsoport összegyűjtötte tíz, vezető orvostudományi folyóirat 1993-, 1998- és 2003-ban megjelent közleményeit, melyek az emlőrák kezelésével foglalkoztak. Összesen 140, olyan dolgozatot értékeltek, melyek az emlőrák terápiájára javasolt, új kezelési módok hatékonyságát tényleges klinikai vizsgálatok végzésével tanulmányozták. A téma napjaink egyik sláger-kérdése, mert már több, korábbi elemzés is azt találta, hogy különböző szívgyógyszerek, pszichiátriai kezelések és onkológiai készítmények klinikai-farmakológiai vizsgálatában a gyógyszeripar közvetlen részvétele esetén a terápiás eredmények kedvezőbbek voltak.
Jeffrey Peppercorn (UNC-Chapel Hill School of Medicine,USA) és munkatársai a 140 cikkből kigyűjtötték azokat az adatokat, hogy a vizsgált gyógyszeres beavatkozás eredményességét a készítményt gyártó cég közvetlen támogatásával tanulmányozták-e, vagy a kutatás költségeit más forrásból - például állami pénzből - biztosították. Az emlőrák terápiájára vonatkozó cikkek gyógyszeripari finanszírozás esetén 84 százalékban számoltak be sikeres kezelésről, azon vizsgálatokban, ahol nem a gyártó cég végeztette a vizsgálatot, kedvező eredmények csak 54 százalékban születtek.
A vizsgálók igen mértéktartóan értékelik az eredményt. "Csak azért, mert a gyógyszert hatásosnak találták, nem kell arra gondolni, hogy az adatokat kozmetikázták" - nyilatkozta Dr. Peppercorn. A jelenségre sok magyarázat lehet, többek között az, hogy a gyógyszeripar a negatív eredményeket nem szívesen közli. A jelenséggel azért kell foglalkozni, állapítják meg a kutatók, mert az Egyesült Államokban két éve már a klinikai gyógyszervizsgálatok költségeinek 70 százalékát a gyógyszergyárak fizették és az elmúlt évben 15.5 milliárd dollárt fordítottak erre a célra.
A klinikai farmakológiai vizsgálatok nemzetközi nyilvántartása ma már minden gyógyszertanulmány létezését rögzíti és ezért könnyebb lesz követni, hogy valamelyik cég a neki kedvezőtlen adatokat is nyilvánosságra hozza-e, vagy eltemeti a dokumentációt a titkosított irattárban. Dr. Peppercorn a mai folyóiratok követelményeinek megfelelően pontosan megadja azt is, hogy a Merck cég tanácsadója és a Genentech számára is dolgozott.
Azt világosan látni kell, hogy a gyógyszeripar anyagi segítsége nélkül farmakológiai kutatás nem létezne és számos, a gyógyításban sikeres szer gyógyszergyári támogatás hiányában nem kerülhetett volna a patikákba. A munkacsoport vezetője példaként említi az agresszív emlőrák bizonyos formáiban hatásos Herceptint, aminek kifejlesztését gyártójának, a Genentech-nek köszönhetjük. Más, hasonló példa is akad: a GlaxoSmithKline, amelyik hasonló indikációs területű gyógyszerének, az FDA engedélyezésre váró Tykerb-nek állatkisérleteire és humán vizsgálatára már eddig is igen sokat költött.
Ez is érdekelhet
(Forrás: Cancer, online edition, Februar 28, 2007)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: