A nanorészecskét a leghíresebb amerikai műszaki egyetemen, a MIT-n állították elő. Ez tulajdonképpen egy polimerlánc, amelyre háromféle gyógyszer kapcsolható rá. A polimer olyan kémiai vegyület, amely nagyszámú, azonos típusú atomcsoportból épül fel. A polimerek elvileg végtelen sok ismétlődő egységből állhatnak.
A kemoterápia kombinált és célzott alkalmazása a mellékhatások csökkentése miatt fontos - legalábbis a Phys.org szerint . Így ugyanis célzottan és egyszerre juttathatják el a ráksejtekig a gyógyszereket. Korábban már egy vagy két molekulát sikerült ráaggatni a hordozókra, most viszont már három szállítására is képes nanorészecskét fejlesztettek ki.
Sőt még ennél is több szállítására lehet képes az új típusú hordozó. Az MIT vegyészei új eljárást fejlesztettek ki ugyanis a nanorészecskék előállítására. Erről a című lapban számoltak be. Jeremiah Johnson, az MIT egyetemi docense és Longyan Liao posztdoktori kutató, illetve munkatársaik most három - petefészekrák kezelésére szolgáló - gyógyszert raktak rá az új nanorészecskére.
Johnsonék tanulmánya szerint a ráksejtek pusztításában a fejlesztésük révén jobb eredmények érhetők el. Eljárásuk megváltoztathatja a kutatások eddigi irányát is. Korábban ugyanis két módszer létezett a nanorészecskék felhasználására: az egyik az volt, hogy a részecske magába foglalta a hatóanyag molekuláját, a másik pedig, hogy kémiailag kapcsolták össze őket. A két metódus kombinációja is előfordult.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ám most gyökeresen új ötlettel álltak elő az MIT-n, amely kettőnél több rákapcsolást eredményez. Arról van szó, hogy Johnsonék úgy építik fel nanomolekulájukat, hogy nem utólag kötik rá a gyógyszert, hanem olyan építőelemeket raknak össze, amelyek már eleve tartalmazzák a hatóanyagot s nemcsak a hordozóeszközt. Ezeket az építőelemeket különleges struktúrákba rendezik, és így kontrollálják a molekulák arányát és mennyiségét.
Minden egyes építőelem három részből tevődik össze: egy gyógyszermolekulából, egy kapcsolódási egységből, amely a többi elemhez kötődik és egy polietilén glikol láncból (PEG), amely megvédi a molekulát a testben. Így a nanorészecske elvileg bármennyi hatóanyagot szállítására képes.
Ez is érdekelhet
