Több program, szervezet hangsúlyozza a rákszűrés fontosságát, különösen az emlőrák, vagy a méhnyakrák esetében. Pontosan mire figyelnek ilyenkor?
A szűrés a panaszmentes népesség vizsgálata annak érdekében, hogy a rosszindulatú daganatokat rákelőző állapotában vagy korai szakaszában felfedezzük. Ennek megvannak a megfelelő, a nemzetközi gyakorlattal megegyező irányelvei Magyarországon is. A rák egy hosszú, 10-15 éves folyamat eredménye, az örökítő anyag, a DNS hibája. A lassú kialakulás miatt lehetséges a daganatok szűrése. Szűrés szempontjából azonban nagy különbség van a méhnyakrák és az emlőrák szűrése között.
A méhnyakrák esetén miről szól a szűrés?
A méhnyakrákszűrésnél a rákelőző állapotokat is felfedezhetjük a sejtek vizsgálatával. Valamennyi nőgyógyászati vizsgálat esetén egy 16-szoros nagyító segítségével megnézzük a méhnyakat; ezt nevezzük kolposzkópiának. Ha a sejtvizsgálat súlyos eltérésre utal, az elváltozást, szokásosan a kolposzkóp segítségével, kivágjuk, és szövettani vizsgálatot végzünk; a betegeket folyamatosan ellenőrizzük. Fontos hangsúlyozni, hogy azért viszonylag gyakori a méhnyak rosszindulatú átalakulása, mert a nemi úton terjedő emberi papillomavírus (HPV) okozza. Ezt a vírust a nők közel száz százaléka megkapja legalább egyszer az élete folyamán, de az esetek 98 százalékában csupán egy átmeneti fertőzés, amely elmúlik. Ha azonban nem, akkor nagy esélye van, hogy ebből rák keletkezzék.
A HPV ellen már létezik védőoltás. Ennek hatására számíthatunk a méhnyakrákos esetek drasztikus csökkenésére?
A HPV-nek több mint száz fajtája ismert, ebből kettő (HPV16 és 18) tehető felelőssé a méhnyakrák 60-70 százalékáért. Az oltás ezen típusok ellen hat. Ez a jövőben gyökeresen megváltoztatja majd a méhnyakrák szűrését. Mivel a daganatok kialakulása hosszú idő, 10-15 év, az oltás általánossá válása jelentősen csökkentheti majd a méhnyakrákos esetek számát. Ehhez azonban az szükséges, hogy az egészségügyért felelősök országos szinten megszervezzék a 9-12 éves lányok ingyenes beoltását, hiszen jelenleg ez az oltás nagyon drága, és a társadalombiztosítás nem támogatja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mennyiben más a mellrákszűrés?
Mellrák esetében nem tudjuk a rákelőző állapotot szűrni, ott már a megfogható elváltozásokat kell kórismézni. Az orvos tapintással már következtethet arra, hogy a daganat rosszindulatú-e, de az ultrahanggal vagy a mammográfiás vizsgálat sokkal több részletet lát. Ha gyanús az elváltozás, megszúrják és sejtmintát vesznek. Ha a rák valószínű, a daganatot sebészileg el kell távolítani. Szokásosan a műtét területét besugarazzuk, sőt rendre adunk kiegészítő gyógyszeres kezelést is. Ha a daganat előrehaladt, a gyógyulás esélye sokkal kisebb.
Kik vannak veszélyben? Az emlőrák öröklődik?
Az emlőrák egy nagyon gyakori betegség: Európában átlagosan minden kilencedik nőnek lesz mellrákja 70 éves koráig. Maga az emlőrák nem öröklődik, a hajlam azonban igen. Ez azt jelenti, hogy a sejtek működését szabályozó génekben hiba van. A szervezet védekezik, de ha egy sejt kicsúszik az ellenőrzés alól és sokszorozódik, akkor abban már két génhiba keletkezik; 5-6 génhibánál már kialakul egy rákos sejt, amely megállás nélkül osztódik, öntevékennyé válik, és kialakul a rák. Az ún. örökletes emlőráknál az első génhiba öröklődik. Az anya és az apa is hordozhatja a génhibát, és 50 százalékos az esély, hogy a gyermek megkapja a kóros gént. Ha igen, akkor ő is veszélyeztetett, az esetek 60-70 százalékában nála is kialakul emlőrák, ráadásul sokkal fiatalabb korban, és néha petefészekrákkal is párosul.
Azt meg lehet állapítani, hogy a gyerek örökölte-e a hibás gént?
Igen, ez lényegében a fogantatás pillanatától kimutatható. A génhiba megállapítása a rákgenetikai tanácsadók feladata. Rákgenetikai tanácsadás működik például az István Kórházban is. Ha valakinek a családjában fiatal korban alakult ki emlőrák, vagy sok rákos megbetegedés fordult elő, főleg első fokú rokonoknál, esetleg az emlőrák petefészekrákkal együtt jelentkezett egy személyben, akkor mindenképpen érdemes felkeresni a tanácsadást, hiszen ezek mind azt jelezhetik, hogy megvan a hajlam. A családfa elemzése alapján az orvos tudja eldönteni, hogy szükséges-e genetikai vizsgálat.
Egy nő hogyan tudja csökkenteni a kockázatot, egyáltalán: tudja-e?
Nagyon fontos, hogy a megfelelő irányelvek szerint folyamatosan végezzenek önvizsgálatot, tapogassák magukat, ha pedig csomót találnak, mutassák meg az orvosnak. Az emlőrák és a petefészekrák is társadalmi betegség, kialakulását a helytelen életmód és táplálkozás jelentősen fokozza. Megelőzésükre csodaszer nincs, de a táplálkozásban fontos, hogy sokfélét egyenek. Azt is kimutatták, hogy a sok mozgás jót tesz: anyagcserehatása miatt csökkenthető így a kockázat.
Az elmúlt időszak szűrésre felhívó kampányai mennyire hatásosak? Többen járnak szűrésre?
A figyelemfelhívó, ismeretterjesztő tevékenységek rendkívül jelentősek, sok nőt megerősített, sok pedig ezek hatására ébredt rá a rendszeres szűrés fontosságára. Következésképpen többen mennek szűrésre, de nem annyival, hogy az társadalmi szinten is kimutatható jelentős változáshoz vezessen. A mindennapi betevőért való munka mellett a nők többségének nem jut ideje, hogy szűrésre menjen. A megoldást abban látom, hogy az embereket anyagilag érdekeltté kell tenni, például úgy, hogy kevesebb TB-t fizessen az, aki rendszeresen jár szűrésre. De ez nem orvosi, hanem társadalmi kérdés.
Az interjúban említett rákgenetikai tanácsadásra a következő számon lehet bejelentkezni: 30 3380470
