Az agydaganatok egyik legveszélyesebb, rendkívül agresszív fajtája a glioblasztóma multiforme. A központi idegrendszerből fejlődésnek induló daganattípus 5 éves túlélési aránya igen alacsony, nagyrészt amiatt, mert nagyon gyorsan kifejlődik, és kevés igazán hatékony terápia áll az orvosok rendelkezésére a megfékezéséhez. Egy frissen publikált tanulmány eredményei azonban új kezelési módok kifejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
Rájöttek, hogyan rejtőzhetnek el a daganatsejtek
Kezelését az is megnehezíti, hogy ez a daganattípus láthatatlanná tud válni a szervezet immunsejtjei számára, amelyek így nem képesek hatékonyan fellépni ellene, és meggátolni a szaporodását. Az újabb, több mint 100 páciens adatait felhasználó kutatás eredménye szerint egy, a szervezetben termelődő anyag segít elrejteni a daganatsejteket az elpusztításukra törekvő immunsejtek elől.
„Arra az eredményre jutottunk, hogy a glioblasztóma sejtek a páciens immunrendszerével együttműködve állítanak elő egy kinolin nevű vegyületet. Ez az anyag gátolja a környező immunsejtek hatékony működését, és megakadályozza, hogy megtámadják a daganatot” - mondta el Dr. Prakash Chinnaiyan, a kutatás egyik vezetője. A kutatók egereken végzett kísérletekkel is igazolták, hogy a beazonosított vegyület segíti a rejtőzésben a daganatsejteket. A Nature Communications-ben megjelent kutatási eredmények szerinte új kezelések előtt nyithatnak utat a közeljövőben.
Bár léteznek olyan immunterápiás gyógyszerek, amelyek sikeresen aktiválják a páciens immunsejtjeit bizonyos rákos megbetegedések ellen, egyik sem működött a glioblasztóma daganatok esetében. Jelenleg pedig nem állnak rendelkezésre olyan gyógyszerek, amelyek megállítanák a kinolin termelését. A kutatók következő célkitűzése egy ilyen készítmény létrehozása, illetve azt is megvizsgálják, hogy ennek a vegyületnek milyen szerepe lehet például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
