Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy egy finoman hangolt MR-vizsgálat képes azonosítani a glükózmolekulákat, amint kapcsolatba lépnek a környező vízmolekulákkal. Azonban a glükóz azonosításának ez, a kutatók által korábban használt módszere egy festékanyag beinjekciózását is igényelte. Ennek pedig az volt a szerepe, hogy megfesse azokat a fehérjéket, amelyek a cukrot leadó sejtek körül vannak.
"Amikor a sejtek rákossá válnak, néhány fehérje a sejthártya külső felén cukrot ad le, és csökken a nedvessége. Ez talán azért lehet, mert a sejtek jobban egymás mellé tömörülnek. Ha az MR-t úgy hangoljuk, hogy lássuk vele a cukormolekulákat, akkor e fehérjék képe alapján meg tudjuk különböztetni egymástól a rákos és az egészséges sejteket" - mondja Jeff Bulte, a kutatás vezetője. Ezzel az eljárással pontos kép alkotható a rákos sejtek elhelyezkedéséről, ami azért rendkívül fontos, mert az egész daganatot föl lehet ily módon térképezni. Ilyen teljes feltérképezés a festékanyag bejuttatásával nem érhető el, a színezék ugyanis nem jut el mindenhova. A színezéket használó vizsgálatok ráadásul igen drágák is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az új módszert egyelőre csak laboratóriumi sejttenyészeteken, illetve egereken próbálták ki. Annak bizonyításához, hogy a módszer alkalmazható embereken is, további vizsgálatokra lesz szükség. A kutatók számára következő lépés az lesz, hogy a jó- és a rosszindulatú tumorokat meg tudják különböztetni egymástól egereken végzett vizsgálatok alapján. Ha pedig ezek a kutatások is eredményesek lesznek, lehetségessé válhat egy nagyon pontos rákdiagnosztizáló módszer, amely lehetővé teszi majd, hogy a szövetmintát olyan helyről vegyék, ahol a daganatsejtek valóban jelen vannak.
Az új vizsgálatról Medical News Today számolt be.
Ez is érdekelhet
