Mit kell tudni a méhnyakrákról?
Méhnyakráknak nevezzük a méhnyak hámeredetű rosszindulatú daganatát. Magyarországon évente közel 1200 új méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak, akiknek többsége korábban soha nem vett részt szűrésen. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki, évente mintegy félezer nő halálát okozza. A méhnyakrák legtöbbször tünetmentes, panaszokat már csak előrehaladott állapotban okoz. A daganatos szövet törékeny, legfontosabb tünete tehát a főként közösüléskor jelentkező "kontaktvérzés". A kezelhetőség és a diagnózis alapján szokás még befelé terjedő és kifelé burjánzó formákra osztani. Ez utóbbit természetesen könnyebb felismerni és gyógyítani is. A méhnyakrák az esetek 99 százalékában laphámrák és csak 1 százalékában fordul elő mirigyrák. A méhnyakrák mindig a laphám-mirigyhám határáról indul ki.
A stádiumai a következők: 0 stádium: csak a hámra lokalizálódó "in situ" rák. I. stádium: a daganat csak a nyakcsatornára lokalizálódik. II. stádium: a daganat átlépi a nyakcsatorna határait, és ráterjed a hüvelyre vagy a méhet körülvevő kötőszövetekre. III. stádium: a daganat eléri a medencefalat, ráterjed a hüvely alsó harmadára is. IV. stádium: a daganat ráterjed a hólyagra és/vagy a végbélre. Leghamarabb a kismedencei nyirokcsomókba ad áttéteket. Az egész kismedencét kitöltő rák szétroncsolja a hólyagot, a vizeletelvezető rendszert, a széteső szövetek nyomán csatornák - sipolyok vagy fisztulák - keletkeznek a hólyag és a hüvely, illetve a végbél és a hüvely között. Ilyenkor már távoli szervekben is vannak áttétek. A halál leggyakoribb oka a veseelégtelenség, vesegyulladás, szepszis.
HPV fertőzés a háttérben
A méhnyakrák kockázata a szexuális partnerek számával egyenes arányban nő, mivel a betegség kiváltó okának a szexuális úton terjedő humán papillómavírust (HPV) tartják. A legveszélyeztetettebbek azok a nők, akik már fiatal korban elkezdték a nemi életet, gyakran váltogatják szexuális partnereiket, illetve a többször szültek (méhszáj szülési sérülése okán). Fontos szerepet játszik a dohányzás, mely során a lokális keringés-elégtelenség gyengíti a HPV fertőzésre adott immunválaszt. További tényező lehet a hormon tabletták szedése, HIV fertőzés, a szexuális higiéné hiánya és a vesetranszplantációs állapotok.
A daganat kialakulásához vezető legveszélyesebb tényező a HPV. A HPV vírus több módon is terjedhet, de a méhnyakrák kialakulásának szempontjából fontos ún. genitális HPV típusait szexuális úton adják át. Éppen ezért mindenki veszélyeztetett, aki szexuálisan aktív, férfiak és nők egyaránt fertőződhetnek és fertőzhetnek. A HPV vírus nem a testnedvek cseréjével fertőz, hanem bőrkontaktus útján, ezért az óvszer sem biztosít 100 százalékos védelmet. A HPV-nek közel 100 típusát ismerjük, melyből 50 típus terjed nemi úton. A nemi úton terjedő HPV típusait rákkeltő képességük szerint két csoportra osztják, eszerint van magas- és alacsony kockázatú csoportja. Léteznek a vírusnak olyan típusai is, amelyekről jelenleg még nem tudjuk, mekkora eséllyel okoznak rákot, ha okoznak egyáltalán.
A HPV egyes típusai (főként a magas kockázatú típusok pl. HPV 16, 18) a méhnyakrák kialakulásáért felelősek, míg más típusai (elsősorban az alacsony kockázatúak pl. HPV 6, 11) a nemi szerveken megjelenő szemölcsszerű elváltozások, más néven condylomák kialakulását okozzák. Tartós fertőzöttség során - legyen szó bármelyik típusról is - a HPV kóros sejtelváltozást okozhat. Fontos tudni, hogy a HPV fertőzés nem egyenlő a rákkal, annak kialakulásához többéves fertőzöttségre van szükség. Az államilag finanszírozott méhnyakrák-szűréssel (citológiai vizsgálat) egyidejűleg elvégzett rendszeres HPV vizsgálat információt ad a tartós HPV fertőzöttségről. A HPV típusának meghatározásával követni lehet, hogy ugyanazon típus tartós jelenlétéről van-e szó, mely nagyobb kockázatot jelenthet. Ebben az esetben a citológiai elváltozást is figyelembe véve dönt az orvos a teendőkről. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a méhnyakrák kialakulását megelőző stádiumban sikerüljön diagnosztizálni az elváltozásokat. A HPV tipizálás tehát jelentősen javítja a jelenleg elterjedt citológiai méhnyakrákszűrés hatékonyságát.
A korai felismerés a gyógyulást jelentheti
A méhnyakrák "0" stádiumánál a kóros sejtek csak a hámban találhatók. Ezt az állapotot a zárójelentésen a CIN rövidítés jelzi, ami annyit tesz; cervikális intraepiteliális neoplázia. A méhnyakrák megelőzésének célja lényegében a CIN korai felismerése. A korai stádiumú rákok méheltávolítással is meggyógyíthatók. Súlyosabb esetekben a műtét előtt és után sugárkezeléssel vagy sejtosztódást gátló gyógyszerekkel (citosztatikumokkal) lehet gyógyulást elérni. Tudjuk, hogy a méhnyakrákot elsősorban a HPV vírus okozza, ezért a citológiai vizsgálattal együtt elvégzett HPV teszttel szinte teljes biztonsággal megállapítható a betegség jelenléte és jövőbeli kialakulásának kockázata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos tudni, hogy önmagában egy pozitív HPV teszt még nem jelent rákos megbetegedést, hiszen a nők körülbelül 80 százaléka találkozik élete során ezzel a vírussal és többnyire az immunrendszere legyőzi: meggyógyul anélkül, hogy a vírusfertőzésről tudomása lenne. A nőgyógyászati, a citológiai illetve HPV-vizsgálat jelentőségét fokozza, hogy sem a humán-papillóma vírusfertőzésnek, sem a méhnyakráknak nincsenek igazán jellegzetes tünetei, az időbeni, korai felismerésre így leginkább csak a szűrővizsgálat adhat módot. Azok a tünetek, amelyek mégis utalhatnak a fertőzöttségre, például a viszketés, a közösüléskor bekövetkező vérzés, fájdalom, elváltozások stb., más betegségek tünetei is lehetnek, úgyhogy a legnagyobb biztonságot nyújtó rendszeres nőgyógyászati vizsgálat mindenképpen indokolt.
HPV vizsgálat
Magyarországon a méhnyakszűrés szervezett programon keresztül történik a 25-65 éves korosztály számára, de az orvosok a programtól függetlenül is elvégzik a vizsgálatokat, ha ezt indokoltnak tartják. A HPV vizsgálathoz szükséges mintavétel a megszokott nőgyógyászati vizsgálat keretében történik. A citológiai vizsgálathoz hasonlóan egy apró kefe segítségével a méhnyakról vesznek mintát. Itt nincsenek idegvégződések, ezért a művelet fájdalommentes. Az így levett hámsejtek alkalmasak arra, hogy kimutassák az esetleges HPV fertőzöttséget. A citológiai vizsgálat során jelenleg nem szűrnek automatikusan HPV-re, annak kimutatására külön vizsgálatra van szükség, mely a méhnyakrák-szűrés során levett mintából is kérhető.
A mai legfejlettebb technológia a HPV kimutatására az úgynevezett PCR módszer. Ez a vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, tehát már egészen kis vírusmennyiség esetén is ki tudja mutatni a HPV-t, valamint meghatározni annak pontos típusát. Leegyszerűsítve: a PCR vizsgálat során a vírusra jellemző DNS részt keresnek a mintában, melyet enzim segítségével olyan mennyiségűre sokszorosítanak, hogy könnyen felismerhető legyen. Ez a módszer alkalmas a még tünetmentes HPV vírusfertőzés kimutatására is.
A HPV vizsgálat elvégzését csak bizonyos feltételek mellett támogatja a társadalombiztosítás. Ha két egymást követő citológiai kenetvizsgálat során P3-as jelzésű a lelet, akkor a sejtek elváltozásai HPV fertőzés gyanúját vethetik fel - ilyen esetekben a HPV vizsgálat ingyenes. A kolposzkópos vizsgálat csak az előrehaladt fertőzés és szemölcsszerű tünetek észrevételére alkalmas. Ennek során a nőgyógyász optikai eszköz segítséggel 20-szoros nagyítással nézi meg a méhnyakon található esetleges elváltozásokat.
Megelőzésre is van lehetőség
Sajnos jelenleg a HPV fertőzés kezelésére nem áll rendelkezésünkre gyógyszer. Immunerősítő készítmények segítségével a szervezet ellenálló képessége növelhető, mely segít a vírusfertőzés leküzdésében. A méhnyak elváltozások kezelését a citológiai és szövettani vizsgálatok eredményei határozzák meg.
Ez is érdekelhet
A méhnyakrákos megbetegedések 70%-ban szerepet játszó két HPV típus (HPV 16, 18) ellen vakcinákat fejlesztettek ki, melyek közül az egyik további két HPV típus (HPV 6, 11) ellen is véd, melyek elsősorban a szemölcsök (condylomák) kialakulását okozzák. A vakcina nem véd 100 százalékosan a méhnyakrák kialakulása ellen, hiszen a HPV egyéb típusai is okozhatnak megbetegedést. A vakcinát 9 -26 év között korosztálynak javasolják. Hangsúlyozni kell, hogy a védőoltás nem helyettesítheti a rendszeres méhnyakrák-szűrést, hiszen a betegség kialakulásában további típusok is szerepet játszanak. A rákos elváltozás esélye csökken, de nem szűnik meg! Bevezetését követően a védőoltás tekinthető majd a leghatékonyabb prevenciónak, azonban csak szűréssel együtt védhető ki az esetleges fertőzés nyomán kialakuló megbetegedés. A vakcina magyarországi bevezetésének egyelőre nincs konkrét időpontja.
