Amikor egy szerettünknél rákot diagnosztizálnak, esetleg velünk közli a rémisztő hírt az orvosunk, azonnal kérdések tömkelege ötlik fel bennünk, még akkor is, ha előtte már sokat olvastunk a témáról. Az agyunk mintha abban a pillanatban mindent elfelejtene. De nemcsak a rák fajtáját, szimptómáit, kezelését és túlélési esélyeit illetően vetődhetnek fel ilyenkor a kérdések, teljesen normális reakció az is – ha nem nálunk diagnosztizálták –, hogy rögtön magunkkal foglalkozunk: vajon nekem is lehet-e valahol tumorom? Mennyi ideig élhetek rákkal, mielőtt rájönnek? El kellene mennem valamilyen szűrésre? Éppen e kérdések megválaszolása végett gyűjtötte csokorba a legfontosabb tudnivalókat a Healthline.com a rákbetegségekről, az aszimptomatikus – azaz a kezdetben nyilvánvaló tünetekkel nem jelentkező – daganatokra fókuszálva. Azt is megmutatjuk, milyen jelekre kell figyelni, hogy minél nagyobb eséllyel csípjük el az ilyen típusú rákot, lehetőleg minél hamarabb.
Ezért fontos a korai felismerés
Sajnos vannak olyan daganatos betegségek, melyeket csak az után lehet diagnosztizálni, hogy megjelentek az első tünetek. Ráadásul ez sokszor akkor következik csak be, amikor már a rák szétterjedt a testben, vagy a tumor olyan méretűre nőtt, hogy már érezhető vagy képalkotó eljárással könnyen felfedezhető.
Sok olyan rák van azonban, amit már a tünetek megjelenése előtt is diagnosztizálhatnak. Ez különösen azért fontos, mert akkor van a legjobb esélyünk a túlélésre, és arra, hogy a tumor feletti győzelem után is egészséges, minőségi életet éljünk, ha a betegségünket minél korábbi stádiumban fedezik fel, és kezdik kezelni.
Észrevétlenül pusztító ráktípusok
A rák egyes típusait könnyebben észre lehet venni, mint a többit. Például bizonyos bőrráktípusokat szinte azonnal diagnosztizálni lehet, ahogy megjelenik az első látható jel - persze biopsziára ilyenkor is szükség van a gyanú megerősítésére.
Vannak azonban olyan tumorok, amik akár 10 évig, vagy akár még több ideig láthatatlanul növekednek testünkben, ezek diagnosztizálása és kezelése is jóval bonyolultabb. De lássuk is a leggyakoribb daganatos betegségeket, hogy milyen gyakran vannak korai jeleik és általában hogyan fedezik fel és diagnosztizálják azokat.
A rák típusa | Általában hogyan fedezik fel és diagnosztizálják? |
---|---|
Hererák | Akár egyik, akár mindkét herét érinti a rák, sokáig nyilvánvaló jelek és szimptómák nélkül fejlődhet a halálos kór. A herék rendszeres önellenőrzésével van a legnagyobb esély arra, hogy az érintett talál egy oda nem illő csomót, de ez sem általános. |
Méhnyakrák | Az első tünetek gyakran csak a rák későbbi stádiumában jelentkeznek, ám a rendszeres méhnyakrákszűrés (Pap-teszt) segítheti a daganat korai felismerését, és a kezelés minél előbbi elkezdését, mellyel megakadályozható a rákos sejtek további burjánzása, terjedése más szervekre. |
Hasnyálmirigyrák | Ennek a ráktípusnak a tünetei kezdetben annyira enyhék, hogy sajnos általában csak akkor veszik észre, hogy baj van, amikor már előrehaladott állapotban van a daganatos betegség. Ezért is nagyon alacsony a túlélési arány. |
Mellrák | A hererákhoz hasonlóan itt is kulcsfontosságú szerepe van az önellenőrzésnek, mellyel észrevehetjük az esetleges elváltozásokat, amik már az emlőrák korai jelei lehetnek. A rendszeres mammográfia, főképp 40 éves kor felett kritikus fontosságú, hiszen az már akkor ki tudja mutatni a daganatot, mielőtt még a szimptómák bármelyike megjelenne. |
Prosztatarák | Korai stádiumban jellemzően semmilyen tünete nincs. A prosztataspecifikus antigén, azaz PSA-teszt - melyet vérvétellel vizsgálnak a férfiaknál - azonban már korán kimutathatja a vérből a prosztatarákra utaló markereket. Ezt követően már sokkal fókuszáltabban vizsgálják tovább az érintettet, és ha bebizonyosodik a rákbetegség, azonnal megkezdhetik a kezelést. |
Petefészekrák | Elsőre talán nem egyértelműek a jelei, ám amikor belobban, onnantól állandó és nyilvánvaló. Sajnos az éves Pap-teszt nem tudja kimutatni a petefészekrákot. Annak diagnosztizálására általában teljes vérképet néznek, rák antigén tesztet végeznek, vagy más csírasejttumortesztet. |
Tüdőrák | A tüdőrák korai jelei közé tartozik a gyakori köhögés és a rekedtség. Diagnosztizálásához leginkább képalkotó és fizikai vizsgálatokat végeznek el a betegen, és ha esetleg a köhögés során váladék, köpet is keletkezik, annak mikroszkópos vizsgálatát is kérheti az orvos. |
Bőrrák | Bár korai stádiumban nem "érezni" a szimptómákat, sokszor már egy apró anyajegy, bőrfolt megjelenése is lehet a bőrrák korai jele. Fontos, hogy figyeljünk a bőrünkön megjelenő elváltozásokra, rendszeresen végezzünk önvizsgálatot és érdemes bőrgyógyásszal is rendszeresen ellenőriztetni magunkat. |
Vastagbélrák | Ez egy tipikusan lassan kialakuló betegség, hosszú idő eltelhet az első tünetek megjelenése előtt. Továbbra is a kolonoszkópia a legmegfelelőbb arra, hogy minél hamarabb felismerjék a rákot megelőző elváltozásokat, vagy a már elrákosodott vastagbélpolipokat. |
Veserák | A veserák korai stádiumban nem okoz tüneteket. Gyakran csak egy teljes vérkép és a fizikai vizsgálatokon jelentkező első panaszok utalnak arra, hogy veserákról lehet szó. Ha a rák még nem terjedt tovább más szervekre, akkor a veserák túlélési esélyei viszonylag magasak. |
Mi jellemző az aszimptomatikus ráktípusokra?
Amikor a rák, vagy bármely más megbetegedés látható jelek nélküli, akkor azt mondjuk rá, hogy tünetmentes, azaz aszimptomatikus. A daganatos megbetegedések több típusa is tünetmentes lehet korai stádiumban, ezért is töltenek be különösen fontos szerepet a szűrőprogramok ezen betegségek időbeni felismerésében. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük az egyes tünetmentes ráktípusok korai és késői stádiumára jellemzőket.
A rák típusa | Korai szimptómák | Későbbi stádiumban jelentkező tünetek |
---|---|---|
hólyagrák | véres vizelet | a hát alsó felében jelentkező fájdalom; vizeletürítési képtelenség |
emlőrák | csomó a mellben | felduzzadt mell és/vagy karok; fájdalom |
végbél- és vastagbélrák | változás a székelési szokásokban, bélmozgásban; véres széklet | megmagyarázhatatlan fogyás; hányinger; gyengeség |
endometriális rák | abnormális vérzés | alhasi fájdalom és puffadás; a székelési szokásainak megváltozása |
veserák | deréktáji fájdalom, gyakran csak az egyik oldalon; véres vizelet | hirtelen fogyás; láz |
leukémia | influenzaszerű tünetek; könnyen bekékülő bőr | csont- és végtagfájdalom; gyengeség; megdagadt nyirokcsomók |
májrák | besárguló bőr; jobb oldalra kisugárzó fájdalom | hasi fájdalom; hányás; gyengeség |
tüdőrák | állandó és romló köhögés; véres köpet | folyadék a tüdőben; állandó kimerültség; légszomj |
melanoma | szabálytalan alakú, vagy egyre sötétülő anyajegy | kemény csomó a bőr alatt; felduzzadt nyirokcsomók |
non-Hodgkin limfóma | feldagadt, fájdalmas nyirokcsomók; fáradtság | fogyás; láz; hasi fájdalom; éjszakai izzadás |
hasnyálmirigyrák | sárgaság; hátfájdalom; fáradtság | emésztési problémák; fogyás |
prosztatarák | vizelési nehézségek; véres vizelet | hólyagproblémák; a székelés feletti kontroll elvesztése; ágyéktájéki fájdalom |
pajzsmirigyrák | csomó a nyakban; változás a hangban | légzési problémák; torokfájás; nyelési nehézségek |
Ez most jel vagy szimptóma?
A jel és a szimptóma (tünet) két különböző dolog is lehet. Jelnek tekintjük azt, amit egy másik ember meg tud vizsgálni, mint például egy elváltozás a bőr felszínén vagy a zihálás.
A szimptóma viszont az, amit mi érzünk, mint például a fájdalom vagy a fáradtság, ami mások számára nem egyértelmű. A rák jeleinek és tüneteinek jellege nagyban különbözik, attól függően, hogy hol található a daganat. Hólyagrák például véres vizeletet okozhat, míg az agydaganat súlyos fejfájást.
Mikor jelennek meg az első jelek és tünetek?
Általánosságban elmondható, hogy a rák jelei és szimptómái akkor jelennek meg először, amikor a rákos elváltozás, daganat elég nagyra nőtt ahhoz, hogy nyomja az azt körülvevő szerveket, szöveteket, ereket és idegeket. Ez fájdalomhoz vezethet, vagy az egyes szervek működésének megváltozásához, esetleg mindkettőhöz egyszerre. Vagy, ha az agytumor a látóideget nyomja, az például látásromláshoz. Néhány ráktípus gyorsan változik, ilyen például a máj- és a hasnyálmirigyrák, míg a prosztatarák sokkal lassabb.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A különböző szűrőprogramokon való részvételnek magától értetődővé kell válnia, hiszen fontos része a normál egészségmegőrzési rutinnak. Ezek az alábbi szervek rákos megbetegedéseit vizsgálják:
- prosztata,
- mell,
- vastag- és végbél,
- méhnyak,
- bőr.
Mindezek mellett figyelembe kell venni a korunkat, nemünket, családunk kórtörténetét, és a sajátunkat is, amikor a rutin szűrővizsgálatok elkezdését és gyakoriságát tervezzük meg. Ha azonban rákra utaló tünetei vannak, és aggódik, ne gondolkodjon, forduljon azonnal orvoshoz.
Mik azok a jelek, melyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni?
Az alábbiak jelentkezésekor irány a sürgősségi, vagy keressük fel orvosunkat, amilyen hamar csak tudjuk:
- felköhögött véres köpet,
- vér a székletben vagy vizeletben,
- csomó a mellben, herékben, hónaljban, vagy bárhol máshol, ahol eddig nem volt,
- megmagyarázhatatlan fogyás,
- megmagyarázhatatlan, erős fejfájás, nyaki-, mellkasi-, hasi- vagy kismedencei fájdalom.
E jelek és tünetek alapján értékeli majd ki a helyzetet orvosunk, végeztet el tovább képalkotó vizsgálatokat, vér- és vizeletvizsgálatokat, és minden olyan további tesztet, beavatkozást, melyet indokoltnak tart. Majd ezek eredményének birtokában állítja fel a diagnózist.