Hogyan történik a rákszűrés?
A méhnyakrák-szűrést, más néven Pap-tesztet az 1940-es években fejlesztette ki egy görög orvos, George Papanicolau. A vizsgálatnak köszönhetően sikerült visszaszorítani a méhnyakrákos esetek számát, ezért a szűrést ma már világszerte alkalmazzák. A rákszűrés során a méhnyak sejtjeit vizsgálják. A levett hámsejtekből kimutathatóak az esetleges gyulladások, fertőzések, rákos elváltozások. A Pap-teszt rendkívüli pontossággal képes meghatározni a méhnyakrák kezdeti stádiumát, így sokszor életet ment.
Rákszűrés során egy kacsának nevezett eszközt helyeznek a hüvelybe, amelynek segítségével láthatóvá válik a méhszáj.
A komplett rákszűrésnek az úgynevezett kolposzkópia is része, ebben az esetben az orvos különböző elváltozásokat keresve egy mikroszkóphoz hasonló eszközön keresztül tekinti meg a méhnyak hámját. Ezt követi a tényleges mintavétel, a nőgyógyász ekkor egy kefeszerű mintavételi eszközzel hámsejteket vesz, a kész kenetet pedig elküldi tenyésztésre. A teljes vizsgálat néhány percet vesz igénybe, többnyire fájdalommentes, és a legrosszabb esetben is csak enyhe rózsaszínes folyás követi.
Mit takar a citológiai lelet?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A citológiai eredményre körülbelül 1-4 hetet kell várni. A leleten legtöbbször jelzik, hogy értékelhető volt-e a levett kenet, ha nem, annak okát fel kell tüntetni. Az úgynevezett "P-szám" jelzi a citológia eredményét: egészséges, szűz lányok és nők esetén a legtöbbször P1 az eredmény, szexuálisan aktív nők esetén pedig P2. Ezek negatív leletnek számítanak, ilyen eredménnyel elegendő egy év múlva megismételni a vizsgálatot. A P3-as eredmény azonban gyulladásra, fertőzésre vagy a rák kezdeti stádiumára utalhat, amelyet CIN felirattal jeleznek a leleten. A protokoll szerint ilyenkor gyulladáscsökkentő készítmények használata után meg kell ismételni a vizsgálatot - amennyiben ezután is P3 vagy rosszabb az eredmény, úgy további vizsgálatra, szövettanra is szükség lehet.
A P4-es és P5-ös eredmény egyértelműen rosszindulatú sejteket jelöl, ekkor tisztázni kell a daganat elhelyezkedését, stádiumát, valamint a kezelési lehetőségeket. A méhnyakrák kezdeti stádiumban kiválóan gyógyítható, az esélyek azonban az idő előrehaladtával romlanak, így rendkívül fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatra.
Hogyan történik a HPV-szűrés?
A citológiai vizsgálat során a HPV-szűrést nem végzik el automatikusan, hanem a levett kenetmintából kérhető. A HPV-teszt a vírus genetikai anyagát, DNS-ét azonosítja a sejtekben, amelyet olyan mennyiségűre sokszorosítanak, hogy könnyen felismerhető legyen. A PCR (Polymerase Chain Reaction) vizsgálati módszer rendkívül érzékeny, már egészen kis vírusmennyiség esetén is képes kimutatni a HPV-t, valamint meghatározni pontos típusát.
A HPV típusának meghatározásával nyomon követhető, hogy ugyanazon vírus tartós jelenlétéről van-e szó, és mekkora kockázatot jelent. A nők immunrendszere többnyire körülbelül 6-15 hónap alatt képes legyőzni a fertőzést, ezért a pozitív eredményt követően érdemes a szűrést 3-6 hónappal később megismételni, főként, ha a citológiai szűrés is elváltozást mutatott.
Legjobban: