Gyakran fordul elő, hogy egy rákos megbetegedésre a műthetetlen, vagy operálhatatlan jelzőt használják. Ilyen esetekben nem feltétlenül van arról szó, hogy a daganatot nem lehet műtéti eljárással eltávolítani a beteg testéből, inkább arról, hogy ennek az operációnak nem lenne haszna. Azaz a beavatkozás okozta kockázat nagyobb, mint amit nyerni lehetne a műtéttel.
Műtéti beavatkozásra alapvetően két esetben kerül sor, ha még van remény a beteg gyógyulására, illetve ha ezzel a beavatkozással időt lehet nyerni. De sok esetben, mikor a rák már annyira előrehaladott állapotban van, hogy átterjedt más szervekre is, már nincs értelme nekilátni a műtétnek. A probléma ilyenkor már nem a látható (makroszkopikus) szinten, hanem sokkal mélyebben, (mikroszkopikus) sejtszinten található meg.
A késői stádiumú rák esetében a sejtek már annyira agresszívvé válnak, hogy könnyedén bejutnak a véráramba, és hiába távolítják el a daganatot, azonnal újabb képződik. Ráadásul ez az agresszivitás olyan mértékű, hogy az eltávolított daganat méretét az új tumor is napok vagy legjobb esetben hetek alatt képes elérni.
Azaz az ilyen állapotban lévő beteg csak felesleges tortúrának (például egy kemoterápiás kezelésnek) és utána rehabilitációnak lenne kitéve olyankor, mikor az idő amúgy is ellene dolgozik. Ezért dönthetnek úgy az orvosok, hogy inkább a beteg életét próbálják minél kényelmesebbé tenni, és operálhatatlannak ítélik a daganatot.
Forrás: medicaldaily.com