A Tuberkolózis (TBC) nem újkeletű betegség, már az ókori embert is érintette: egyiptomi és perui múmiákban is felfedezték a betegség nyomát. A legnagyobb veszélyt ugyanakkor az újkori Európában jelentette a lakosságra, a népességrobbanás miatt kialakult nagyvárosi zsúfoltság, illetve az ipar kiszolgálására létrejött nyomornegyedek embertelen állapotainak következtében. A rossz körülmények között élő lakosság ellenálló képessége lecsökkent, így könnyen megfertőződtek a kórokozókkal.
Emiatt a TBC a kontinens nagyvárosaiban óriási pusztítást végzett, Angliában már a 18. századtól megtizedelte a lakosságot, Magyarországon pedig a 19 század végétől vált népbetegséggé. A századforduló környékén évente 60 ezer életet követelt itthon.
Elavulttá vált intézkedések
Az első hatékony gyógyszerek csak az 1950-es években jelentek meg, ezeket rövid idő alatt Magyarországon is elérhetővé tették: mindenki számára kötelezővé vált a védőoltás (BCG), kiépült a tüdőgondozói hálózat, elindult a lakosság rendszeres tüdőszűrése. Igazi sikertörténetnek indult a "morbus hungaricus"-nak is nevezett kór elleni küzdelem, és úgy tűnt, hogy néhány évtized alatt teljesen kiszorítható az országból a megbetegedés.
A jelenlegi betegszám már összehasonlíthatatlanul alacsony a néhány évtizeddel korábbihoz képest (A 2014-ben az új TBC-s megbetegedések száma egymillió lakosra vetítve kevesebb, mint 100 volt), emiatt nem indokoltak a húsz évvel ezelőtti, szigorú intézkedések - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. A kötelező tüdőszűrésre vonatkozó jogszabályt 1998-ban, majd 2012-ben módosították, utóbbinál a TBC megyei, illetve térségi epidemiológiai megjelenésével kapcsolatban elrendelhető szűrővizsgálatokon változtattak csak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A korábbi szabályozás szerint azokban a megyékben, ahol meghaladta a 25 százezreléket az újonnan felfedezett TBC-s betegek száma, a tisztifőorvos kötelezően elrendelte az általános tüdőszűrést. 2012-ben ezt úgy módosították, hogy sehol sem rendelnek el az epidemiológiai adatok alapján megyei szinten kötelező tüdőszűrést, viszont meghatározták azokat a csoportokat, amelyeket a megyében észlelt betegségektől függetlenül rendszeresen szűrni kell. A hajléktalanok, a fogvatartottak és a börtönökben dolgozók, tüdőgyógyászok, patológusok és mikrobiológiai labor munkatársai számára évente kötelező a szűrés" - hangsúlyozta a főigazgató.
Ma már veszélyesebbek a tüdődaganatok
A Magyarországon tüdőszűrésként általánosan definiált vizsgálatot a TBC kimutatására fejlesztették ki, a tüdő más betegségeinek megfelelő szűrésére nem alkalmas. "Előfordul ugyanakkor, hogy a vizsgálat során más, tüdőt érintő betegséget - például tüdőrákot - is sikerül felfedezni, a vizsgálat azonban alapvetően nem erre lett kitalálva" - mondta Dr. Kovács Gábor. Itthon legnagyobbrészt még mellkasröntgen-vizsgálatot alkalmaznak a tüdőrák szűrésére, ezzel azonban az egy centinél kisebb daganatok kimutatása nem lehetséges, s a tüdő viszonylag nagy területe marad fedésben. Ennél jóval pontosabb eredményt ad a többszeletes, alacsony dózisú CT-vizsgálat, amelyet ideális esetben már nem általános, lakossági szűrésre kellene alkalmazni, hanem a meghatározott kockázati csoportokban.
Magyarországon évente mintegy 10-11 ezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak, közülük mintegy 8500-an meg is halnak. Ötven éves kor alatt rendkívül ritkának számít a betegség, e kor felett pedig elsősorban a dohányosok körében halmozódik. Emellett a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők számára is javasolt lenne az évenkénti szűrővizsgálat. Ezek a kockázati csoportok mintegy háromszázezer embert fognak össze Magyarországon a kívánatos, legalább 50-60 százalékos átszűrtség esetén 150-200 ezer ember vizsgálatát el lehetne ilyen módon végezni - számolt Dr. Kovács Gábor.
A Korányi Intézet a legnagyobb hazai képalkotó diagnosztikai szolgáltatóval karöltve több ezer, alacsony dózisú mellkas CT-vizsgálatot végez el a 2017-es évben térítésmentesen. "Az eredmények tükrében Magyarországon is pontosítani lehet majd azokat a kockázati köröket, melyek körében országosan is be lehet majd vezetni a rizikócsoportos tüdőrák szűrést. Terveink szerint a fent vázolt tüdőrák szűrési modellt még 2020. előtt bevezetnénk" - hangsúlyozta a főigazgató.
