Miről is szólt a konferencia?
A Rák Világnap rendezvény első részében a környezet szerepéről, a társadalmi szerepvállalásról, a Nemzeti Rákellenes Program feladatairól esett szó, a második részben pedig a vastag- és végbélrák került a konferencia gyújtópontjába. Az előadások a vastag- és végbélrákbetegség fontosságára, a betegek helyzetére, valamint a kezelés új lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Vasvári Artúrné, a Magyar Rákellenes Liga elnöke hangsúlyozta, hogy szövetséget kell alkotni kutatókkal, egészségügyi szakemberekkel, betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával is, mert csak így lehet felvenni a harcot a kór ellen.
Prof. Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója pedig a primer prevenció fontosságáról beszélt, hiszen így számos rizikófaktort ki lehet iktatni. A főigazgató hozzászólásában megemlítette a szűrés jelentőségét is.
A vastag- és végbélrák
A vastag- és végbélrák - annak ellenére, hogy a második helyen áll a leggyakoribb a rosszindulatú daganatos megbetegedések között - sajnos nincs a figyelem középpontjában. 2005-ben Magyarországon több mint 9000 új vastagbél és végbél daganat került felfedezésre, vagyis 25 beteg naponta. E betegség áldozatainak száma pedig közel 5000 évente.
Bár a betegség kialakulásának oka nem ismert, bizonyos kockázati tényezők, főként az 50 évesnél idősebb korosztálynál előidézhetik ezt a rákos megbetegedést. Ilyen a magas zsír-, kalóriatartalmú, rostban szegény étrend, a polipok, a vastagbél és végbél falának jóindulatú daganatai, melyek kiindulási pontjai lehetnek a vastagbél- és végbélráknak, vagy egyéb gyulladásos vastagbél betegségeknek.
A konferencián szó esett a vastag- és végbélrákos betegek magyarországi helyzetéről és problémáiról, a betegek életminőségéről, valamint a rákbetegek egészséges táplálkozásáról.
A vastag- és végbélrák kezelésében a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, derült ki az Országos Onkológiai Intézet előadásából, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek, és a sugárkezelésnek is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kezelés terén a legjelentősebb a fejlődés.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Brüsszeli Kiáltvány
2007 májusában Brüsszelben került megrendezésre az Európai Vastag- és Végbélrák Megelőzési Konferencia, amelyen 28 európai ország képviseltette magát. Az esemény zárásaként megfogalmazták a Brüsszeli Kiáltványt, amelyet számos orvosi társaság, tudós, kutató, európai parlamenti képviselő írt alá.
A vastag- és végbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség Európában, és a daganatos halálozási okok között is a második helyen szerepel. Évente több mint 400 ezer európai embernél állapítják meg ezt a betegséget, és 212 ezren halnak meg miatta. Az Európai Unió egyes tagállamaiban már léteznek vastag- és végbélrák szűrési programok, de hatékonyságuk tekintetében nagy eltérések mutatkoznak. Annak érdekében, hogy egyenlőtlenségek csökkenjenek, és a betegek túlélési aránya jelentősen javulhasson, a Brüsszeli Kiáltvány aláírói felszólították az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a minőségbiztosított vastag- és végbélrák szűrési programok valamennyi tagállamban történő bevezetése érdekében. Biztosítani kell a megfelelő képzést a szűrést végző egészségügyi személyzet számára, a szűrést megelőző felvilágosítás, a szűrés és a diagnosztikus munka tekintetében egyaránt.
Létre kell hozni olyan kutatási programokat, amelyek a megelőzés és a korai felismerés, a különböző szűrési módszerek hatékonyságát vizsgálják.
Életre kell hívni egy olyan összeurópai hálózatot, amelyben részt vesznek az egészségpolitika, az egészségbiztosítás, a betegszervezetek és a magas kockázati csoportba tartozók képviselői. Csak ilyen összefogással, közös erőfeszítéssel lehet kiegyenlíteni belátható időn belül a vastag- és végbélrák túlélésének különbségeit.
Innovatív megoldások: a daganatos sejtek "kiéheztetése"
Ma már gyógyszerrel, célzott onkológiai kezeléssel képesek vagyunk az új daganatos erek képződését meggátolni, ugyanis, ha a daganat érellátását gátoljuk, a daganat tápanyag hiányában "éhezik", majd sorvadni kezd.
2006 óta Magyarországon is elérhető az onkológiai centrumokban az infúziós formában adagolandó daganatos érképződést gátló kezelés az áttétes vastagbél- és végbélrákos betegek számára, a betegség kezelésére elsőként választandó kezelésként alkalmazva. 2008 februárjától ez a gyógyszer szélesebb körben alkalmazható, már nemcsak elsővonalbeli, hanem másodvonalbeli kezelésként is törzskönyvezésre került, tehát második kezelésként alkalmazhatja az onkológus. Ezáltal több beteg kezelésében játszhat szerepet ez a gyógyszer. Szintén februártól, egy gyakran alkalmazott vénás gyógyszerrel egyenértékű, de tabletta formájában szedhető készítmény kombinációs kezelése is lehetővé vált, ami a fenti érképződést gátló gyógyszerrel együtt is adható. Mindezekkel a változásokkal a betegek egy kényelmesebb, betegközpontú és hatékony kezelést kaphatnak, ami óriási előrelépést jelent a vastag és végbélrák gyógyításában.
Ez is érdekelhet
