Méhnyakrák, a tünetmentes veszély
Bűnös mulasztás a szűrés elhanyagolása
Kevés olyan daganatos betegség van, amely rendszeres ellenőrzéssel időben felismerhető és maradéktalanul gyógyítható lenne, de a méhnyakrák, amelyet többnyire HPV vírusfertőzés okoz, ilyen. "Minden egyes méhnyakrákból bekövetkezett haláleset bűnös mulasztás következménye, amelyért vagy az egészségügyi ellátórendszer a felelős, ha nem kínálja fel a szűrés lehetőségét , vagy az áldozat, ha nem él vele" - jellemzi Dr. Döbrőssy Lajos rákkutató a méhnyakszűrés fontosságát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezért kell a nőgyógyászati rákszűrés
Magyarországon a teljes nőgyógyászati vizsgálat részeként végzett rákszűrésnek nagy hagyományai vannak. A szakorvos ennek során megtekinti a külső nemi szerveket, esetleges kóros eltéréseket keresve, majd a hüvely feltárásával (amely a Cusco eszközzel, közismert nevén a "kacsával" történik) áttekinti a hüvelyt és a méhszájat. Ennek felszínéről és a nyakcsatornából egy speciális mintavételi pálcával sejteket lesodorva mintát vesz a citológiai vizsgálathoz . A méhszáj felszínét ecetsavval, majd jóddal megérintve egy speciális mikroszkóp segítségével megvizsgálja annak hámborítását (kolposzkópia).
Ezután az ún. bimanuális vagy kétkezes vizsgálat következik, melynek során áttapintja a kismedencei szerveket, hogy észlelhesse az esetleges kóros folyamatokat a petefészkeknél, a méhben és környékükön. A vizsgálathoz az emlők tapintásos vizsgálata is hozzákapcsolódik. Így ez a komplex nőgyógyászati szűrés nemcsak a méhnyak rosszindulatú folyamatainak felismerésére szolgál, hanem (az idősebb nők esetében gyakoribb) szeméremtesti elváltozások kiszűrésére is alkalmas lehet, a hüvely rosszindulatú betegségeinek korai felismerését is segíti, sőt a kismedence áttapintásával a méh illetve a petefészkek kóros folyamatainak felismerésére is alkalmat nyújt. A nőgyógyászati szűrés fő célpontját azonban vitathatatlanul a méhnyak rosszindulatú betegségei képezik.
A sejtvizsgálat is ajánlott
A sejtvizsgálat során a tárgylemezen fixált és megfestett hüvelykenetet mikroszkóp alatt vizsgálják a citológiai laboratóriumban. Ha hámszövet felszínéről kóros szerkezetű, formájú sejtek kerülnek a tárgylemezre, így ezek felismerésével a kóros folyamat létére következtetni lehet. A méhnyakrák szűrés eredményét P1-P5 skálával értékelik (a "P" a módszer feltalálójára, Papanicolau, görög tudósra utal): P1 és P2 esetben még nem beszélhetünk rosszindulatú folyamatról, P3 az első kóros citológiai érték, de ez akár gyulladást is jelezhet, a P4 és P5 pedig egyértelműen rákos elváltozást jelez.
Nagyon fontos a HPV-vizsgálat
Mivel a méhnyakrákot az esetek nagy többségében a HPV vírus okozza, ezért a citológiai vizsgálattal együtt elvégzett HPV teszttel szinte teljes biztonsággal megállapítható a betegség jelenléte és jövőbeli kialakulásának kockázata. Fontos tudni, hogy önmagában egy pozitív HPV teszt még nem jelent rákos megbetegedést , hiszen a nők körülbelül 80 százaléka találkozik élete során ezzel a vírussal és többnyire az immunrendszere legyőzi: meggyógyul anélkül, hogy a vírusfertőzésről tudomása lenne.
A nőgyógyászati, a citológiai illetve HPV-vizsgálat jelentőségét fokozza , hogy sem a humánpapillóma vírusfertőzésnek, sem a méhnyakráknak nincsenek igazán jellegzetes tünetei, az időbeni, korai felismerésre így leginkább csak a szűrővizsgálat adhat módot. Azok a tünetek, amelyek mégis utalhatnak a fertőzöttségre, például a viszketés, a közösüléskor bekövetkező vérzés, fájdalom, elváltozások stb., más betegségek tünetei is lehetnek, úgyhogy a legnagyobb biztonságot nyújtó rendszeres nőgyógyászati vizsgálat mindenképpen indokolt. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az egészsége megőrzésének érdekében, tünetek jelentkezése nélkül is évente egyszer minden nőnek érdemes elmennie egy nőgyógyászati kontrollvizsgálatra.
Forrás: dr. Döbrőssy Lajos : Daganatos betegségek szűrése Magyarországon, www.springmed.hu
