A kemoterápia során használt gyógyszerek, az úgynevezett citosztatikumok lényegében sejtmérgek, amelyekkel ugyan a ráksejteket célozzák meg az orvosok, de a szervezet egyéb, egészséges sejtjeit is károsíthatják. Utóbbi hatás nyomán alakulnak ki a kezelés akár súlyos mellékhatásai, beleértve például a hányingert és émelygést, a hasmenést, a hajvesztést vagy éppen az immunrendszer legyengülését. A kemoterápiás szereket többnyire intravénásan adják be a betegeknek, az úgynevezett szelektív intraarteriális kemoterápia (TACE) ugyanakkor bizonyos daganattípusok esetén lehetővé teszi, hogy az adott készítményt közvetlenül az érintett szervhez juttassák el, enyhítve ezáltal a mellékhatásokat is. Az újonnan kifejlesztett eszköz ilyen esetekben hozhat további javulást.
A kutatók 3D nyomtató segítségével alkottak meg egy hengert, amelynek hossza nem haladja meg a 3 millimétert, átmérője viszont tökéletes illeszkedést biztosít az érintett szervből a vért kivezető véna falához. A henger belsejében egy polimer anyagból készült réteggel bevont rácsos szerkezet található, amely átengedi a vérsejteket, ugyanakkor megtapadnak rajta a TACE során beinjektált, de a tumort el nem érő - akár az eredeti dózis több mint felét kitevő - gyógyszermolekulák. Sertéseken végzett kísérletek alapján kimutatták, hogy a májrák kezelésére használt doxorubicin célt tévesztett dózisának 64 százalékát is képes felszívni a különleges szivacs.
"A mostani fejlesztés a májrákot helyezte középpontba, mivel ez a daganattípus jelentős közegészségügyi veszélyt jelent ma, illetve ezt már képesek vagyunk szelektív intraarteriális kemoterápiával kezelni. Ha azonban belegondolunk, a megközelítés bármilyen tumor vagy betegség esetén jól alkalmazható, amely egy adott szervre korlátozódik, amennyiben szeretnénk a vénás oldalon távozó gyógyszermaradékot felfogni, mielőtt mellékhatásokat okozna bárhol máshol a szervezetben. Mindenképpen szeretnénk a jövőben ezt a technológiát egyéb szervek kezelése során, például vese- vagy agytumorok esetén is alkalmazni" - árulta el Steven Hetts, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem radiológusa, aki először vonta be a kutatásokba Nitash Balsarát, a kaliforniai Berkeley Egyetem vegyészmérnök professzorát.
"Az ilyen típusú eszközök bevett koncepciót jelentenek a vegyészmérnöki szakmában. Hasonló megoldást alkalmaznak például a nemkívánatos anyagok kiszűrésére is az olajfinomítás során. Lényegében mondhatjuk, hogy szó szerint az olajfinomítási eljárásból vettük a koncepciót, hogy aztán a kemoterápiában alkalmazzuk" - fogalmazott Balsara professzor.
Ez is érdekelhet
Forrás: news.berkeley.edu
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
