A rosszindulatú daganatok gyakorlatilag ismeretlenek voltak az antik világban - hangsúlyozzák a University of Manchester kutatói, akik csaknem ezer óegyiptomi és dél-amerikai múmiát vizsgáltak meg.
A kutatásról szóló beszámoló a Nature Reviews Cancer onkológiai havilapban látott napvilágot.
Míg az ókorban igen ritkák voltak a daganatos betegségek, napjainkban az onkológiai kórképek adják a halálozások egyharmadát. Nagy-Britanniában a rákos megbetegedések évente több mint 150 ezer életet követelnek - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Rosalie David, a University of Manchester professzora kollégáival, hogy kiderítse a rákos megbetegedések eredetét, majd ezer mumifikált holttestet vizsgált meg, amelyek közül a legidősebb 3000 éves volt. A kutatók ugyancsak vizsgáltak fosszíliákat, ahogy ókori orvosi szövegeket is elemeztek.
A kutatók összesen öt tumoros esetet találtak, amelyek többsége jóindulatú volt. Igen ritkák a fosszílis tumorleletek, a tudományos irodalom pedig csupán egy tucatnyi leletet sorol fel az állatok és a neandervölgyi ember csontmaradványaiban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor a tudósok fellelték a múmiáknál az olyan modernkori betegségek tüneteit, mint az érelmeszesedés, vagy az ízületi gyulladások, vagyis nem helytállóak azok a felvetések, hogy az ókor emberének túl rövid volt élettartama ahhoz, hogy kifejlődhessenek a rákos daganatok.
A vizsgált múmiák között egyaránt voltak tehetős személyek és szegények - előbbiek 50 éves koruk táján távoztak az élők sorából, utóbbiak élettartama a fele lehetett. Rosszindulatú daganatot egy "névtelen" múmiánál fedeztek fel, egy "közembernél", aki Kr.u. 200 táján élhetett. Az ókori egyiptomi szövegek esetében ugyan előfordulnak daganatszerű betegségre való utalások, ám a szakértők szerint a tünetek sokkal inkább leprára, némely esetben pedig visszerekre utalnak.
A modernkori feljegyzések tanúsága szerint a rákos megbetegedések gyakorisága a XVII. században, az ipari forradalommal kezdett növekedni, különösen a gyermekkori rosszindulatú daganatok esetében volt szignifikáns az emelkedés.
A XVII. században írták le első ízben az emlődaganatot és több más rákfajtát. A heredaganat 1775-ben írták le a kéményseprőknél, a Hodgkin-kórt pedig 1832-ben.
Mint a kutatók rámutatnak, évezredeken át a rákos tumorok gyakorlatilag ismeretlenek voltak, napjainkban viszont a szív- és érrendszeri betegségek után a második vezető halálokká "nőtték ki" magukat. Ily módon a vizsgálat világossá teszi, hogy a rákos megbetegedések megjelenéséért és növekedéséért egyértelműen a "modern" életmód, valamint az ipar által okozott környezetszennyezés a felelős.
Ez is érdekelhet
"Az üzenet egyértelmű - a rák ember kreálta betegség, s nem valamilyen természetes jelenség" - hangsúlyozta Rosalie David professzor.
