Bonnban 150 olyan pácienst kezeltek, akik rákműtéten estek át, és legyengült szervezetük miatt műtéti sebeik nehezebben gyógyultak. A méz sebfertőtlenítő hatása hatékonyabbnak bizonyult az addig használatos antibiotikumokénál. A mézzel átitatott kötések még a többszörösen rezisztens kórokozókkal is elbántak.
Már az ókori egyiptomi hieroglifák is arról tanúskodnak, hogy a fáraók és a papok nemcsak ízesítésre, hanem sebgyógyításra is használták a mézet. Éppen emiatt a Bonni Egyetemi Klinika kutatói tüzetesen megvizsgálták az ősrégi finomságot. A kísérlet alapjául egy 3500 éves papirusztekercs szolgált, amelyen a méz sebgyógyításra használatát írták le az akkori írástudók. Bonnban 150 olyan pácienst kezeltek, akik rákműtéten estek át, és legyengült szervezetük miatt műtéti sebeik nehezebben gyógyultak. A méz sebfertőtlenítő hatása hatékonyabbnak bizonyult az addig használatos antibiotikumokénál. A mézzel átitatott kötések még a többszörösen rezisztens kórokozókkal is elbántak.
A klinika munkatársai a gyógyító tevékenységgel együtt kutatni kezdték a méz hatásmechanizmusát, és meglepő folyamatokat fedeztek fel. A természetes fertőtlenítő hatás miatt a tiszta sebek gyorsabban gyógyultak, ezzel párhuzamosan az elhalt sejtek, szövetrészek gyorsabban és fertőző hatás nélkül bomlottak el. Rendkívül hasznosnak bizonyult, hogy a mézzel átitatott kötést nem kell "leszakítani" a sebről, hanem óvatosan leoldható, így nem szakad ki a sebből a friss var.
A kutatások szerint a méz gyógyító ereje a nagy cukorkoncentrációban rejlik, ami egyszerűen elvonja a kórokozók környezetéből a fennmaradásukhoz és szaporodásukhoz elengedhetetlen vizet. Fontos szerepe van a méz egyik enzimének, a glükózoxidáznak is, amely bonyolult vegyi reakció során folyamatosan kis mennyiségű hidrogénperoxidot termel. Ez a hajszőkítésből is jól ismert vegyület ugyancsak hatékony mikrobaölő hatású. Különleges a mézes kötés szagelszívó szerepe is.
A méz a nyílt sebekben és tumorokban keletkező bomló szerves anyag szagát is semlegesíti. A lebontást végző mikrobák anyagcseréje ugyanis megváltozik a mézcukor hatására, és kisebb mennyiségben termelik a rossz szagért felelős vegyületeket.
A mézes sebkötözést tulajdonképpen az antibiotikumok felfedezéséig általánosan használták - habár a kezeletlen méz akár új fertőzést is bevihet egy nyílt sebbe. Ma már azonban klinikai tisztaságú mézet alkalmaznak mind több helyen a sebgyógyítás kiegészítéseként. A bonni klinika orvosai pontosan dokumentálták a mézzel kezelt esetek kórlefolyását, és rendszeresen konzultálnak más intézmények szakembereivel a módszer általános elterjesztése érdekében.
(2007.09.25. 10:22)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Kocza Zoltán - Népszabadság
