A mágneses rezonancián alapuló képalkotó eljárás (MRI) egy speciális fajtája képes észlelni az agy vértérfogatának változásait, amely gyakran a rákos elváltozások előhírnöke lehet.
"A vértérfogat növekedése megelőzi a többi rosszindulatú elváltozásra utaló jelet, egy évvel, vagy annál is többel" - mondta a társszerző, Adam Waldman neuroradiológus, az Imperial College kutatási igazgatója.
Az alacsony szintű gliómák (az agyállomány jellegzetes jó és rosszindulatú daganatainak összefoglaló, általános elnevezése) elsődleges agytumorok, amelyek sok éven át lassan növekednek. Egyszer azonban csaknem az összes közülük magas szintű gliómává alakul, amelynek a kilátásai igen kedvezőtlenek.
"Az alacsony szintű gliómás betegek általában még fiatalok, és sok évig élhetnek tünetmentesen, de a daganatuk egyszer csak minden előjel nélkül agresszív gliómává alakul" - magyarázta Waldman. tanulmány során a kutatók 13, alacsony szintű gliómás betegen hajtottak végre perfúziós MRI vizsgálatot, hogy megállapítsák, a relatív agyi vértérfogat változásai előrejelzik-e a jövőbeni rosszindulatú elfajulást.
Az agydaganat eredményezheti új vérerek kialakulását (angiogenézis). Ezek az erek abnormálisak, és a vértérfogat változását okozzák. A perfúziós MRI-vel (meg lehet becsülni egy bizonyos agyterület véráramlási viszonyait) ezek az elváltozások kimutathatók azelőtt, hogy megjelennének a kontrasztanyagos vizsgálatok során.
A betegek mindkét féle MRI vizsgálaton átestek, három éven keresztül minden fél évben, 6-36 hónap alatt 7 betegnél alakult ki magas szintű, rosszindulatú glióma. A hat betegnél, akiknek állapota nem romlott, az agyi relatív vértérfogat nagyjából stabil maradt. A rosszindulatú elfajulás esetében ez a növekedés jelentős volt.
Az eredmények értelmében a relatív vértérfogatban bekövetkező jelentős változás a rosszindulatú elváltozás fontos jelzője a gliómákban, és az átalakulás legkorábbi szakaszát jelzik. Továbbá az adatok szerint valószínű, hogy az átalakulás mögött rejlő sejtfolyamatok 12 hónappal előbb kimutathatók, mint a kontrasztanyagos MRI esetén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az erről szóló tanulmány a Radiology szakfolyóirat áprilisi számában jelenik meg.
Legjobban: