A tüdőrák kialakulásáért nagymértékben felelős a dohányzás , beleértve a passzív dohányzást is. Ezenkívül a környezeti ártalmak is sok megbetegedést okozhatnak, sőt még a genetikai hajlam is szerepet játszhat. A környezeti hatások közül különösen veszélyesek az autók által kibocsájtott káros anyagok, a szálló por, illetve a káros anyagoknak való kitettség a munkahelyen.
A tüdőrák egy nagyon alattomos betegség, ugyanis a korai stádiumában még tünetmentes, amikor pedig már panaszok is jelentkeznek, akkor általában késő, tehát ekkor már műtéti beavatkozásra nincs lehetőség. A nem műthető esetekben személyre szabott gyógyszeres terápiára, kemoterápiára, sugárterápiára, célzott és immunterápiára, illetve ezek kombinációjára van lehetőség, amellyel ideális esetben az élettartam növelése érhető el.
A rákra utaló tünetek sokfélék lehetnek attól függően, hogy hol található a daganat, és hogy a betegség melyik fázisában van a páciens. A rendszeres szűrések teszik lehetővé, hogy már egészen korai stádiumban, akár még a köhögés, a véres köpet, a légszomj és a mellkasi fájdalom jelentkezése előtt diagnosztizálják a tüdőrákot, és így nagyobb esélyt kapjon a beteg egy eredményes terápiára. Ezért nagyon fontos, hogy ha állandósult köhögéssel, vagy egyéb légúti problémával találjuk szembe magunkat, minél előbb forduljunk orvoshoz.
A tüdőrák sokféle lehet
A tüdőráknak több típusa is van. Ezek a többi között az agresszivitás, a növekedés gyorsasága és az alkalmazandó terápia tekintetében is különböznek egymástól. Két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák. Az előbbi körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a Nemzeti Rákregiszterben feltüntetett, diagnosztizált eseteknek.
Túlélve a tüdőrákot
A terápiát akkor nevezhetjük sikeresnek, ha műtéti úton eltávolították vagy egyéb kezelés alkalmazásával sikeresen elpusztították a rákos sejteket. Természetes, hogy ilyenkor a (volt) betegek megkönnyebbülnek és fellélegeznek, hiszen hatalmas sikert értek el - sokan úgy tartják, ilyenkor kapnak egy második esélyt az élettől. Nehéz azonban szabadulni attól a gondolattól, hogy a rák még bármikor visszatérhet.
Nyomon követés
A kezelések befejeztével az orvos-beteg kapcsolat nem ér véget. Különösen fontos, hogy a páciens kezelőorvosának minden kezelési utasítását betartsa, illetve bizonyos időközönként kontrollvizsgálaton vegyen részt. A járványhelyzet azonban sajnos nem kedvez az orvos-beteg kapcsolattartásnak. Egészségügyi intézményenként eltér, hogy milyen szigorú szabályozást vezettek be a koronavírus-járvány alatt, általános tanács azonban, hogy az adott kontrollidőpont közeledtével a betegnek érdemes tartózkodnia a közösségi eseményektől, mert egy esetleges megfertőződés akár hónapokkal is eltolhatja a vizsgálat tényleges időpontját.
A különféle képalkotó vagy éppen a laboratóriumi vizsgálatok nagyon hasznosan, ugyanis felderíthetik a rák kiújulásának jeleit vagy a kezelés mellékhatásait. Vannak olyan mellékhatások, amelyek csak néhány napig jelentkeznek, de olyanok is, amelyek akár hetekig is tarthatnak, sőt néhány panasz akár évekkel a kezelések után is felütheti a fejét. Ezért is fontos, hogy a beteg minden tünetet, a megszokottól való eltérést megemlítsen kezelőorvosának. Az utógondozás egyébként évekig eltarthat: általában 5 év tünetmentességet követően lehet a beteg gyógyulásáról beszélni.
Mit tehetünk ráktúlélőként?
Azt talán mondani sem kell, hogy ha eddig dohányoztunk, akkor azonnal le kell szoknunk . Az orvos azonban olyan életmódbeli változtatásokra is javaslatot tehet, amelyekkel javíthatjuk egészségi állapotunkat és csökkenthetjük a rák kiújulásának esélyét. Ilyen tanács lehet például az egészséges testsúly beállítása, a rendszeres testmozgás, az ülve vagy fekve töltött idő korlátozása, illetve a diétára vonatkozó javaslatok összeállítása. Javasolt például teljes kiőrlésű gabonát, illetve sok nyers zöldséget és gyümölcsöt enni, míg a vörös húsokat, a magas feldolgozottságú élelmiszereket, az alkoholt és a cukros üdítőket jobb, ha tiltólistára tesszük.