Az elmúlt évtizedekben aggasztóan emelkedik a fiatalabb korosztályokat érintő vastag- és végbélrákos esetek száma. Egy tanulmány szerint az 1990-es években születettek körében kétszer akkora a vastagbéldaganatok előfordulási gyakorisága, mint az 1950-es években született generáció esetében. A betegség korai szakaszban felismerve jól kezelhető és gyógyítható, de mivel sokáig tünetmentes, gyakran nem fedezik fel időben, és a hagyományos szűrési módszerek sokakat elrettentenek. Már Magyarországon is elérhetővé vált ugyanakkor egy olyan, DNS-alapú vérvizsgálat, amely kellemetlen beavatkozás nélkül biztosít lehetőséget a kolorektális rák szűrésére.
Az American Cancer Research jelentése szerint 2011-től 2019-ig a vastag- és végbélrák előfordulási gyakorisága évente körülbelül 2%-kal növekedett a 20-49 éves felnőttek korosztályában. A helyzet a magyar lakosságot nézve sem kedvezőbb, hazánk évek óta vezető helyen szerepel a népességre jutó emésztőrendszeri daganatok számában. Évente több mint 10 ezer új beteget diagnosztizálnak, és körülbelül 5 ezer személy haláláért tehető felelőssé ez a betegség. A vastag- és végbélrák ezzel a második leggyakoribb halálozási ok Magyarországon. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben már nem csak a középkorú és az idősebb korosztályoknál fordul elő, hanem egyre gyakrabban jelenik meg fiatal felnőttekben is.
A diagnózist megnehezíti, hogy a vastag- és végbéldaganatok a legtöbb esetben 5-10 év leforgása alatt fejlődnek ki jóindulatú polipokból. A korai stádiumban felfedezett betegség nagyon jó arányban gyógyítható, azonban a jelenlétére figyelmeztető tünetek vagy fájdalom csak a daganat előrehaladott állapotában jelentkeznek, ezért az egyetlen mód a megelőzésre a szűrővizsgálat.
A genetikánk nem, az életmódunk változott
A polipok kialakulásában a családi előfordulás is kockázati tényező, de a kiugró fiatalkori esetszámok mögött nem a genetikai tulajdonságaink megváltozása áll. Bár a kutatások nem tudják egyetlen káros szokáshoz, rákkeltő anyaghoz vagy organizmushoz kötni a fiatalkori béldaganatos esetek számának növekedését, az már bizonyított, hogy a mozgásszegény ülő életmód, a feldolgozott húskészítmények és a vörös húsok fogyasztása, a rostszegény diéta, a magas vércukorszint, valamint az elhízás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a tartós stressz a legfontosabb kockázati tényezők a rák kialakulásában. Emellett a gyulladásos bélbetegséggel érintett betegeknél is magasabb a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége. Az emésztőrendszert érő káros hatások az életkorral is halmozódhatnak, ezért a szakorvosok többsége már 40 éves kor fölött kifejezetten ajánlja a szűrővizsgálat elvégzését.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Akár béldaganatra is utalhat, ha valakinek tartósan megváltozik a székletürítési szokása, nem szokványos hasmenést vagy székrekedést, esetleg hasi fájdalmat, puffadást vagy étvágytalanságot, esetleg véres székletet tapasztal. A váratlan és látszólag ok nélküli fogyás, a vérszegénység, az erőtlenség szintén lehetnek a betegség jelei. Ha tartósan fennállnak ezek a tünetek, minél hamarabb szakorvoshoz kell fordulni. A legoptimálisabb azonban, ha rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálaton, hogy megelőzzük ezeknek a panaszoknak és betegségnek a kialakulását.
Vérvétellel is kimutatható a vastag- és végbél daganat
A kolorektális daganat az egyik leghatékonyabban szűrhető daganatos megbetegedés, de sokan nehezen szánják rá magukat a vizsgálatra, mert azt gondolják, a kellemetlen vastagbéltükrözés az egyetlen elérhető vizsgálat erre. A béldaganat korai, illetve megelőző állapotának felismerésére egyre hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésre. Ugyan még mindig a kolonoszkópia a legbiztosabb szűrőmódszer, amely egyúttal az azonnali beavatkozásra is lehetőséget ad, a különösebb megterhelés nélkül végezhető, korszerű laboratóriumi vizsgálatok is segítenek abban, hogy kiszűrjék a daganatmegelőző vagy rosszindulatú elváltozásokat.
Az itthon is elérhető teszt a daganatsejtekből a véráramba kerülő, majd ott sejtmentes formában szabadon keringő tumor eredetű DNS-t vizsgálja. A ráksejtek génállományának bizonyos szakaszai ugyanis megváltoznak, eltérőek lesznek az egészséges sejtek DNS-étől. Ezeket a megváltozott DNS-szakaszokat keresi és érzékeli a teszt, és a vizsgálat eredménye egy nagy pontosságú kockázatbecslés a kolorektális ráksejtek jelenlétére vonatkozóan.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
