Mint azt korábban megírtuk , olvasóink a Zala Megyei Szent Rafael Kórház szívsebészeti osztályának orvosát választották meg 2020 Egészséghősének szakmai kategóriában. A gyöngyösi származású dr. Watti Rézán Zalaegerszeg mellett szülővárosában, a Bugát Pál Kórház sürgősségi osztályán is rendszeresen vállal ügyeleti feladatokat, kórházi munkáján túl pedig sok energiát fordít arra, hogy a fiatalokat megszólítva igyekezzen bővíteni egészségügyi ismereteiket. Korábban prevenciós előadásokat tartott iskolai csoportok számára, ami mára a F.E.J - Fiatalok az Egészséges Jövőért verseny formájában egy országos diákvetélkedővé nőtte ki magát. Mint a szakember mondja, szervezőtársaival azt a cél szeretnék elérni, hogy egészséges életvitelre sarkallják a jövő felnőtt generációit, egyszersmind alulról építkezve csökkentsék a hazai egészségügyre nehezedő terhelést.
HáziPatika.com: Hogyan született meg a vetélkedő ötlete, miért erre a formátumra esett a választásuk?
Dr. Watti Rézán: Középiskolás koromban már tartottam prevenciós előadásokat, akkor még általános iskolások számára, illetve a gimnáziumomban egy csapatot is felkészítettem egy egészségügyi versenyre, ahol végül első helyet értünk el. Egyetemi orvostanhallgatóként aztán középiskolai osztályokhoz is rendszeresen jártam előadásokat tartani az alkohol- és kábítószerfogyasztás, dohányzás káros hatásairól, valamint a szexuális úton terjedő fertőzésekről. Mindig úgy gondoltam, jobb megelőzni a bajt, mint szaladni az események után. Idővel azonban egyre inkább úgy éreztem, hogy több szabadidő híján, illetve amiatt, hogy alkalmanként csak egy-egy osztállyal vagy évfolyammal találkozom, összességében nem tudok annyi diákot elérni az előadások révén, mint amennyit szeretnék. Ekkor találtuk ki a bátyámmal (dr. Watti Jezdancher, a Bugát Pál Kórház orvosigazgató-helyettese - a szerk.), hogy szervezünk egy versenyt, hiszen így kétirányúvá tehetjük a kommunikációt. A diákok immár nem passzív hallgatóként, hanem aktív résztvevőként kapnak szerepet, ami a későbbiekben is sokkal inkább kifizetődik az életükben.
HáziPatika.com: Idősebbek körében gyakran felmerül az az egyébként nyilvánvalóan helytelen vélekedés, hogy amelyik betegség nem fáj, az tulajdonképpen nem is létezik. Mennyiben jelenik ez meg a fiataloknál, akik számára koruknál fogva ténylegesen távolinak, nehezen megfoghatónak tűnhetnek azok a veszélyek, amelyek megelőzése lenne a cél?
W. R.: Úgy gondolom, a fiatalok még fogékonyabbak az egészségmegőrzéssel kapcsolatos kérdések iránt. Azáltal pedig, hogy a későbbiekben is emlékezni fognak az iskolában tanult vagy a prevenciós előadásokon, versenyeken felmerülő információkra, egészségtudatosabb felnőtt válhat belőlük. Hosszú távon gondolkodunk, és elfogadjuk azt, hogy a vetélkedő elindításakor kitűzött céljaink valószínűleg nem egy-két éven belül fognak beteljesülni, addig is pedig még sok-sok munka vár ránk ezzel kapcsolatban.
HáziPatika.com: Hogyan fejlődött 2016-os indulása óta a verseny? Mi mindent ölel fel mára a vetélkedő tematikája?
W. R.: Első alkalommal még csak Gyöngyösön hirdettük meg a helyi középiskolások számára. Akkor elsősorban azt szerettük volna kisebb léptékben felmérni, hogy van-e egyáltalán létjogosultsága egy ilyen versenynek. Végül kiderült, hogy igenis bőven van rá érdeklődő, sokan jelentkeztek már az első kiírásra is. Fokozatosan elkezdtük tehát növelni a vetélkedő kapacitását, így a megyei, majd észak-magyarországi merítést követően 2019-ben már országos döntőt rendeztünk. Ami pedig a tematikát illeti, abban a legtípusosabb prevenciós témák fordulnak elő, beleértve az alkoholfogyasztás, droghasználat és dohányzás káros hatásait, a szexuális úton terjedő fertőzéseket és az elsősegélynyújtást egyaránt. Később mindehhez hozzávettük az alapvető egészségügyi ismereteket is. A szervezőcsapat több tagja is az egészségügyben dolgozik ugyanis, így mindannyian tapasztaljuk, hogy a hiányos egészségügyi ismeretek következményei leginkább a sürgősségi osztályokon csapódnak le. Sok esetben úgy érkeznek betegek, hogy a panaszaik alapján valójában egy háziorvosi rendelőben lenne a helyük, esetleg az is elég lenne, ha gyógyszerésztől kérnének tanácsot a gyógyszertárban. Azáltal is tehermentesíthetjük tehát az egészségügyet, ha tudatosítjuk a fiatalokban, hogy nem kell feltétlenül a legmagasabb prioritású intézményt felkeresniük, amennyiben ezt nem indokolja az állapotuk. Az alapvető egészségügyi ismeretekkel kapcsolatos feladatok éppen arra kérdeznek rá, hogy egy-egy felvázolt eset kapcsán hogyan döntenének a diákok, kit keressen fel a történetekben ábrázolt páciens: menjen-e a sürgősségi osztályra, hívja-e inkább a háziorvosi rendelőt vagy ügyeletet, vagy esetleg a gyógyszertárban is megkaphatja a választ a kérdéseire.
HáziPatika.com: Egy korábbi interjúban dr. Pócs Dávid sürgősségi szakorvos, a 2018-as Egészséghősök pályázat közönségdíjasa is ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet, miszerint sok esetben indokolatlanul keresik fel páciensek a sürgősségi osztályokat. A való életből merített példával érzékeltette a helyzet súlyát: egy alkalommal a betegek fele inkább felállt és hazament, amikor a feltorlódó esetek miatt közölték velük a folyosón, hogy akár órákat is várniuk kell az ellátásra.
W. R.: Érdemes hozzátenni, hogy ez nem kizárólag magyar sajátosság, az egész világon előfordulnak hasonló nehézségek. Bátyám például korábban dolgozott Svédországban, ahol ugyanezt vette észre. A probléma mértéke az, ami országonként változik. Ezért is igyekszünk úgy edukálni a fiatalokat, hogy a későbbiekben tudatosan "használják" az egészségügyet. Az a célunk, hogy alulról építkezve javítsuk, tehermentesítsük a magyar egészségügyet.
HáziPatika.com: A legutóbbi alkalommal a korábbiaktól eltérően az online térben zajlott a F.E.J vetélkedője. Ha jól sejtem, a koronavírus-pandémia a verseny megszervezése elé is komoly akadályokat állított.
W. R.: Nehezen indult el a szervezés. A szervezők többsége az egészségügyben dolgozik, ennél fogva szinte mindannyian közvetlenül is érintettek vagyunk a járványban, de a támogatók körében is bizonytalanná vált a járványhelyzet miatt, hogy kikre számíthatunk ezúttal. Ezzel együtt úgy gondoltuk, egyetlen évre sem mondhatjuk le a versenyt, főként annak tükrében, hogy a technikai háttér tulajdonképpen adott volt. Utólag, a diákok visszajelzései alapján úgy tűnik, sikeres versenyt zártunk a korlátozottabb lehetőségek dacára is, illetve annak ellenére, hogy korábban nem volt tapasztalatunk egy online verseny megszervezésében és lebonyolításában. Ha pedig a jövőben úgy alakul, hogy ismét az online térbe kell költöznünk, akkor már nyugodtabban, rutinosabban fogjuk venni ezt az akadályt.
HáziPatika.com: Milyen célokat tűztek ki a vetélkedő elindításával, hogyan lehet esetleg felmérni a szervezésbe fektetett rengeteg idő és munka eredményét?
W. R.: Tulajdonképpen egy nagy tanulmány lenne a legbeszédesebb visszajelzés, hosszú távon, mondjuk tíz év múlva megvizsgálva, hogyan változik az egészségügy leterheltsége a magyarországi populációban, főként a fiatal felnőttek esetében. A mostani célcsoportunkat jelentő fiatalok lesznek ugyanis tíz év múlva a fiatal felnőttek. Szerepel is a terveink között, hogy ilyen módon ellenőrizzük majd magunkat, ha azonban azt vesszük, hogy 2016-ban indult a verseny, akkor leghamarabb 2026-ban folytathatunk majd le egy releváns kutatást a témában. Őszintén szólva, a magam részéről már akkor is boldog leszek, ha csak néhány embert elérünk ezzel a versennyel, illetve pozitívan befolyásoljuk az életüket. Arra szeretnék utalni ezzel, hogy látszólag kis sikereket is elkönyvelhetünk akár valójában nagy sikerként. A cél természetesen az, hogy minél több embert sarkalljunk arra, hogy jobban odafigyeljen az egészségére, illetve tudatosan keressen megoldást a felmerülő panaszaira az egészségügyben. Ezért dolgozunk évről évre, és nem állunk meg, folytatjuk a szervezőmunkát. Számomra nyilvánvaló, hogy a magyar egészségügyben dolgozó fiatal orvosként nemcsak betegekkel kell foglalkoznom, hanem egészséges emberekkel is annak érdekében, hogy ők ne váljanak később beteggé. Ez is fontos része a munkámnak.