A szervezetünkben termelődő fehérjék mindegyikének megvan a maga feladata. De ahhoz, hogy munkájukat el tudják végezni e több száz aminosavból felépülő láncok, először fel kell venniük a megfelelő háromdimenziós alakot. Ezt nevezik fehérjehajtogatásnak vagy foldingnak, ami az Alzheimer-kór esetében hibásan megy végbe. Kutatók szerint a hibás fehérjék termelésének láncreakciója sokkal korábban kezdődik, mint azt általában feltételezik.
Ez azt jelenti, hogy a betegség jól ismert, fehérjelerakódásokkal járó, a demencia tünetei nélküli korai etapja előtt van még egy kezdeti szakasz, amelyben a láncreakciót láthatatlan apró aggregációs magok váltják ki. A szakemberek a Nature Neuroscience folyóiratban ismertették az egérkísérletek során ezzel kapcsolatban tett felfedezést. Ha bebizonyosodik, hogy ez a folyamat embereknél is előfordul, akkor a betegség okaival foglalkozó kezelésnek ezt kell megakadályozniuk. A tudósok már azonosítottak egy antitestet, amely erre alkalmas lehet.
Megtalálni a megfelelő antitestet
A béta-amiloid fehérjék ellen már ismerten hatásos antitestek között kutattak, hogy olyanokat találjanak, amelyek felismerhetik és esetleg megszüntethetik a korai aggregációs magokat, amelyek jelenleg képesek elkerülni a biokémiai azonosításukat. A hat vizsgált ellenanyag közül csak az adukanumabnak volt hatása. Az első fehérjelerakódások megjelenése előtt öt napig kezelt transzgénikus egerek az életük későbbi szakaszaiban agyukban a szokásos lerakódásoknak csak a felét mutatták. "Ez az akut antitestkezelés nyilvánvalóan eltávolítja az aggregáció magjait, és az új magok generálása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, így a kezelés utáni hetekben és hónapokban sokkal kevesebb lerakódás keletkezik. Az egereknek a korábbihoz mérten csak feleakkora agykárosodása volt hat hónappal az akut kezelés után" - magyarázta Mathias Jucker , a tübingeni Hertie Klinikai Agykutatási Intézet (HIH) és a német neurodegeneratív betegségek központjának (DZNE) kutatója.
Bár az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások már jó ideje foglalkoznak az aggregációs magokkal, senki sem tudja, hogy is néznek ki: jelenleg csak a halálos láncreakciót kiváltó szerepük határozza meg őket. Ebből a szempontból hasonlítanak az úgynevezett prionokhoz, amelyek szarvasmarhákban BSE-t, juhokban scrapie-t és emberekben Creutzfeldt-Jakob-kórt okoznak. A patogén prionok a helyesen összehajtott fehérjéket rendellenes alakba kényszerítik. Jucker és munkatársai ezért az aducanumab antitestet használták, hogy többet megtudjanak az aggregációs magok szerkezetéről. Kimutatták, hogy az adukanumab felismeri a fehérje aggregátumokat, de az egyes béta-amiloid láncokat nem. A tudósok most abban reménykednek, hogy az antitestet beakadó horogként használhatják az aggregáció magjainak elkülönítésére és jobb leírására.
"Az eredményeink azt mutatják, hogy jobban kell koncentrálnunk az Alzheimer-kór e korai szakaszára, és biomarkereket kell keresnünk ehhez. Több olyan antitestre is szükségünk van, amelyek felismerik az aggregáció magjainak különböző típusait, és segítenek megérteni, hogyan váltják ki a láncreakciót, és hogyan lehet felhasználni őket a terápiára" - mondta Jucker.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jelenleg egyetértés van abban, hogy az Alzheimer-kór kezelését korábban kell elkezdeni, nem pedig akkor, amikor a memória hanyatlása már megkezdődött. A tübingeni tudósok eredményei azonban most újradefiniálják az egereknél a "korábban" kifejezést. Mostanáig a fehérje lerakódásokat mutató, de a demencia tüneteit nem tartalmazó fázist "korainak" tekintették. Az új tanulmányok viszont arra mutatnak, hogy az Alzheimer-kór kezelését jóval korábban kell elkezdeni - számolt be a MedicaXpress .
A szem a lélek tükre
A korai diagnózisra több módszer is lehetséges. A Los Angeles-i Cedars-Sinai kórház idegsebészeinek vezetésével készült tanulmány kimutatta, hogy a retina bizonyos régióit - a szem hátsó részén található bélést - az Alzheimer-kór jobban érinti, mint más területeket. Ez a megállapítás segíthet az orvosoknak az agyban bekövetkező változások, valamint a kognitív romlás előrejelzésében, még azoknál a betegeknél is, akiknél az enyhe károsodás legkorábbi jeleit tapasztalják.
"Ezek a nyomok az Alzheimer-kór progressziójának nagyon korai szakaszában fordulhatnak elő, több évtizeddel a tünetek megjelenése előtt. Az észlelésük pedig segíthet a betegség pontos diagnosztizálásában, lehetővé téve a korábbi és hatékonyabb beavatkozást" - mondta Maya Koronyo-Hamaoui, a tanulmány társszerzője. Az Alzheimer & Dementia: Diagnosis, Assessment & Disease Monitoring folyóiratban megjelent kutatási beszámoló megállapításai egy olyan klinikai vizsgálaton alapulnak, amely kognitív hanyatlás jeleit mutató, 40 évnél idősebb embereket érintett.
Ez is érdekelhet
Az agyhoz közvetlenül kapcsolódó retina az egyetlen központi idegrendszeri szövet, amely hozzáférhető a betegbarát, nagy felbontású és nem invazív képalkotáshoz. A képeket egy új eljárással elemezték, amely azonosítani tudta a retina bizonyos perifériás régióit, amelyek jobban jelzik az agy károsodását és a kognitív állapotot. A MedicalXpress beszámolója szerint a képek tanulmányozása során a tudósok ki tudták szűrni azokat a betegeket, akiknek a retinájában megnőtt az amiloidfehérje mennyisége, ami az Alzheimer-kór vagy a kognitív zavarok kialakulásának nagyobb valószínűségét jelenti.
