Nem sikerült olyan kutatást vagy statisztikát találnunk, amely azt mutatta volna be, hogy a magyar nők alakja milyen megoszlást mutat a különböző formák között. A közvélekedés szerint a körték vannak túlsúlyban, akiknek nagyobb a fenekük és vastagabb a combjuk, szemben az almákkal, akiknek vékony a lábuk, és a zsír elsősorban a haskörfogatukat növeli. Ráadásul mostanában a női alakot elkezdték például homokórához, háromszöghöz és más formákhoz hasonlítani, ami a szív- és érrendszer egészsége szempontjából nem mond túl sokat, viszont valóban segít a megfelelő ruhadarabok kiválasztásában.
Tehát létezik egy ellentmondás, ami a közvélekedés vagy közmegyfigyelés (miszerint a körtealakú nők Magyarországon többségben vannak) és a statisztikák között feszül, amelyek arról szólnak, hogy a körtealakúak kevésbé halnak meg szívbetegségekben. Ez azért komoly probléma, mert jelenleg a magyar nők 57 százaléka hal meg szívproblémák miatt. Ráadásul nem csak az idősebbek, a 65 év felettiek esetében ez a vezető halálok, hanem az ennél fiatalabb magyar nők körében is, akik nagyobb valószínűséggel halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, mint az unió férfi polgárai, ha az átlagot nézzük. Ez pedig egészen megdöbbentő , hiszen az EU tagországaiban a férfiak átlagosan háromszor gyakrabban veszítik életüket a szívük miatt, mint a nők.
Mi következik ebből? A magyar nők mégsem körte alkatúak, vagy a magyar körte alkatúak valamilyen sajátos okból korán halnak, és az alkatuk nem nyújt védelmet a súlyos szív- és érrendszeri megbetegedések ellen. Ezt az ellentmondást sajnos ezen a helyen nem tudjuk feloldani, de létét érdemes észben tartani, amikor például annak a kutatásnak az eredményeit bárki megpróbálja saját magára kivetíteni, amelyet most röviden ismertetünk.
Alma alkatúak veszélyben
Az Európai Kardiológiai Társaság folyóiratában, az Eurpoean Heart Journalban tették közzé azt a tanulmányt, amely menopauza után lévő 2683 egészséges nők sorsát követte legalább 18 éven át. Megállapították, hogy miközben a zsírfelesleg felhalmozása hosszú távon egyértelműen megnöveli a szív- és érrendszeri kockázatokat, de az egészséges testtömegindex tartományában (a vizsgálat személyek esetében ez 18,5 és 24,9 közé esett) a kockázatok nem ilyen tiszták a kutatók szerint. Összességében 291 nőnél alakult ki szívbetegség, méghozzá az alma alkatúak esetében 91 százalékkal nagyobb valószínűséggel, mint a legkisebb zsírfelesleget hordozók között. A kockázat leginkább azoknál mutatkozott meg, akiknek a hasán volt sok zsír, a combján pedig kevés. Ezek a nők több mint háromszor nagyobb valószínűséggel szembesültek szívbetegséggel, mint az ellenkező formájú, azaz vastagabb combú, de laposabb hasú társaik.
"Az alma alkat a korábbi vizsgálatokban is fokozott szívkockázatokkal társult, de ez többnyire az olyan emberek elhízására utalt, akiknek már eleve súlyproblémájuk volt. Tanulmányunk először mutatta ki, hogy a normális testtömeg-indexű (BMI) posztmenopauzában lévő nők körében a megnövekedett törzszsír (alma alkat) a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár, míg a megnövekedett lábzsír (körte alkat) a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkenésével van összefüggésben" - mondta Qibin Qi, a tanulmány vezető szerzője, a New York-i Albert Einstein College kutatója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A életmentő comb
Azok a nők, akiknek a leginkább kifejezett volt a körte alkata, a vizsgálat során 38 százalékkal kevesebb valószínűséggel találkoztak szívbetegséggel, mint a combjukon legkevesebb zsírt raktározó nők. A vizsgálat során azonban nem folytattak olyan ellenőrzött kísérletet, amely azt kívánta volna bizonyítani, hogy a felesleges zsír elhelyezkedési mintája az egészséges testsúlyú nőknél okozhat-e közvetlenül szív-érrendszeri betegségeket.
Ez is érdekelhet
Amikor a nők menopauzán mennek keresztül, a test alakjában és az anyagcserében is változások következhetnek be, mivel a zsírok egyre inkább a szervek körül tárolódnak, nem pedig a bőr alatt. A testzsír eloszlására nyilvánvalóan hat a genetika, de ez étkezési és testmozgási szokásokkal formálható. Nem világos azonban, hogy az étrend megváltoztatásával vagy edzéssel átalakulhat-e valaki almából körtévé. Abban azonban a szakértők megegyeznek, hogy az alacsony kalóriatartalmú étrenddel és a rendszeres testmozgással járó zsírtartalom csökkentés akkor is hasznos lehet, ha egyébként valakinek normális a súlya. Hát még akkor, ha nyilvánvalóan van feleslege.
