Sokáig nem értették a tudósok, hogy a nőstények élettartama miért hosszabb, mint a hímneműeké. Leginkább azt feltételezték, hogy ez az életmóddal kapcsolatos. De ma már a kutatók elsősorban amellett vannak, hogy az öregedés jelenségei mögött egy genetikai mechanizmus áll.
A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemen készült új tanulmányban kimutatták, hogy az egerek két X-kromoszómával hosszabb ideig éltek, függetlenül más biológiai tényezőktől. A kutatók szerint a megállapítás arra vall, hogy a második X-kromoszóma szabályozhatja a hosszú élettartamot, és magyarázhatja, hogy miért élnek tovább a nők a férfiaknál - írja a Discover Magazin .
Az X hosszabb élettartamot jelent
Minden emlős két nemi kromoszómával születik. A nőstényeknek két X-kromoszómájuk van, míg a hímeknek egy X és egy Y. Az X-kromoszómák szükségesek a túléléshez, illetve az agyhoz kapcsolódó fontos géneket tartalmaznak. Az Y-kromoszómák viszont csak férfiaknál találhatók, és a túlélés szempontjából nem fontosak. Az Y-kromoszómában viszonylag kevés gén van, amely elsősorban olyan szekunder nemi jellemzőkhöz kapcsolódik, mint a férfi nemi szervek vagy az arcszőrzet.
A kromoszómák és a túlélés közötti kapcsolat vizsgálatához a kutatók különböző kromoszóma- és gonád (nemi mirigy, azaz here és petefészek) kombinációkat teszteltek genetikailag azonos egerek esetében. Néhány egér biológiai hím vagy nőstény kombináció volt, ami tükrözte a természetes állapotokat, az XX-hez petefészkek, az XY-hoz herék kapcsolódtak. Más egereknél az XX kromoszómát párosították a herékkel és az XY kromoszómákat petefészkekkel. A kutatók azt találták, hogy az egerek természetes nőstény biológiai változatai - két X-kromoszómával és petefészekkel - túlélték az összes többi egeret. De két X-kromoszómával az egerek mindenképpen hosszabb ideig éltek, függetlenül attól, hogy petefészkük vagy heréjük volt-e. Az egerek e csoportja igazán hosszú élettartamúnak bizonyult, akár megérte a 21 hónapos kort is, amely e rágcsálók normál élettartamának felső határán van. A kutatók szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a második X-kromoszóma potenciálisan szerepet játszik a hosszabb élettartamban.
A hormonok adhatják a kulcsot
"Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a női gonádok által termelt hormonok a két X-kromoszómájú egerek életkorát növelik akár az egér fejlődésének befolyásolásával, akár bizonyos biológiai útvonalak aktiválásával az életük során" - mondta Dena Dubal , az Aging Cell folyóiratban publikált tanulmány neurológusa és vezető szerzője. A tudósok egyelőre nem értik pontosan, hogy a második X kromoszóma hogyan járul hozzá a hosszabb élettartamhoz. Lehet, hogy a második X és annak genetikai expressziója védőhatást fejt ki, ami növeli a túlélést. Egy másik elmélet szerint az Y-kromoszóma jelenléte valahogy káros. A tudósok azonban azt remélik, hogy meg fogják érteni e kölcsönhatást a jövőbeni kromoszómavizsgálatokon keresztül.
"Akkor lehet nagyon hasznos, ha megértjük az X-kromoszóma szerepét és kifejeződésének sokféleségét, amikor az öregedés folyamatában valami rosszul halad" - mondta Dubal. Való igaz, az emberek nagy többsége arra vágyik, ha már nem maradhat örökké fiatal, legalább szépen öregedjen meg. Azaz őrizze meg mobilitását, kognitív és szexuális képességeit, kerüljék el a krónikus betegségek , mindezeknek köszönhetően pediog a korának megfelelően fent tudja tartani társadalmi (családi és közösségi) aktivitását. Lehet, hogy a második X-kromoszóma tanulmányozása közelebb visz e vágyak beteljesítéséhez.