Szinte mindenki elítéli, aljas és gyáva cselekedetnek tartja, ha valakit erőszakkal kényszerítenek szexuális kapcsolatra (legyen az lelki vagy fizikai kényszer). De a szexizmus egyéb típusai, köztük a nemek közötti megkülönböztetés és a szexuális zaklatás még gyakoribbak, ezeket mégis sokan elnézik, elhallgatják vagy nem vallják be. Egy 2016-os amerikai jelentés szerint a nők akár 85 százaléka is szerezhet személyes tapasztalatot a munkahelyi szexuális zaklatásról élete során.
A Journal of Health and Social Behavior című szaklapban a közelmúltban megjelent tanulmány a munkahelyi megkülönböztetés és zaklatás mintáit, valamint a testi és lelki egészségre gyakorolt hatását vizsgálta az Egyesült Államokban. A kutatók először arra törekedtek, hogy meghatározzák, mennyire elterjedt az ilyen típusú bántalmazás a nők, valamint a férfiak esetében. Továbbá ki akarták deríteni, hogy a szexizmus, a megkülönböztetés és a zaklatás egyéb formái mellett, hozzájárult-e a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségekhez. A felmérés három éve alatt végül összesen 5579 gazdaságilag aktív embert kérdeztek meg - számolt be Catherine Harnois, a Wake Forest Egyetem szociológia professzora és Joao Luiz Bastos, az egyetem közegészségügyi docense, a tanulmány két szerzője a The Conversation magazinban.
Árt-e a szexizmus az egészségnek?
Az eredmények azt mutatták, hogy a nők sokkal rosszabb mentális és fizikai állapotban érzik magukat. Ezt úgy mérték meg, hogy az előző harminc napra vonatkozólag megkérdezték, hogy voltak-e betegek. Külön rákérdeztek a mentális rendellenességekre, beleértve a stresszt, a depressziót és az érzelmekkel kapcsolatos problémákat. A nők átlagosan 3,6 napnyi rossz mentális egészségi állapotot jelentettek elmúlt 30 napjukról. A férfiaknál ez az érték átlagosan 2,8 nap volt. Amikor az elmúlt 30 nap rossz fizikai állapotáról számoltak be, a nők átlagosan 2,7 napot, a férfiak pedig 2,2 napot jelentettek.
A nemek közötti megkülönböztetés négyszer gyakoribb
A megkérdezett nők közül 8,4 százalék jelzett nemi diszkriminációt a jelenlegi munkájában, 4,1 százalék pedig azt, hogy az elmúlt 12 hónapban szexuális zaklatást tapasztalt. Egyes férfiak is jelentettek a munkahelyi nemi megkülönböztetésről és szexuális zaklatásról, de a százalékos arány jelentősen alacsonyabb volt (2, illetve 1,3 százalék).
A nemi diszkrimináció és a szexuális zaklatás mellett a rossz munkahelyi bánásmód más formáit is megvizsgálták. Kiderült, hogy a nők 23 százaléka észlelt valamilyen fajon, életkoron vagy nemen, illetve ezek kombinációin alapuló megkülönböztetést , illetve voltak, akik a jelenlegi munkájukban zaklatást is tapasztaltak az elmúlt egy évben. A férfiaknál észlelt munkahelyi rossz bánásmód aránya 16,5 százalék volt, azaz jelentősen alacsonyabb a nők esetében tapasztaltnál.
A zaklatás fáj
A vizsgálat egyik fő célja a munkahelyi szexuális zaklatás, a nemi megkülönböztetés és ezek egészségügyi következményeinek felmérése volt. Számos kifinomult statisztikai technikát alkalmaztak, hogy a rossz bánásmód különböző formáinak egészségre gyakorolt hatásait megbecsülhessék, miközben kizárják a megbetegedések egyéb lehetséges okait (életkor, alacsony társadalmi-gazdasági háttér stb). Megállapították, hogy a nők körében a nemi megkülönböztetés szignifikánsan kapcsolódik a rosszabb mentális egészséghez. A szexuális zaklatást elszenvedett nők pedig szintén rosszabb fizikai egészségről számoltak be. A férfiak esetében nem volt kimutatható ilyen egyértelmű összefüggés.
Azt is feltárták, hogy azok a válaszadók, akik a rossz bánásmód több formáját észlelték, lényegesen rosszabb mentális egészségről számoltak be, mint akik nem észleltek rossz bánásmódot, vagy csak egy módon érte őket sérelem. A nők körében az életkor és a nemi megkülönböztetés kombinációja különösen káros a mentális egészségre nézve.
A nemek egészsége közötti nagy különbség oka
A statisztikai modelleket arra is megpróbálták felhasználni, hogy kiderítsék, vajon a szexizmus okozója-e a nemek közötti egészségben mutatkozó (önbevallás alapján rögzített) különbségnek. A szakemberek arra jutottak, hogy a nemi megkülönböztetés mintegy 9-10 százalékban felelős az egészségi állapotban megjelenő különbségért. Azaz ha csökkentenénk a nemi megkülönböztetés gyakoriságát, valószínűleg jelentősen mérsékelnénk a nemi alapon megjelenő egészségi egyenlőtlenséget is.
Összességében az eredmények arra engednek következtetni, hogy a szexizmus a nők egészségére és közérzetére egyaránt erősen hat. A szexista események magas gyakorisága a nők esetében - a munkahelyen és másutt - kiemeli annak fontosságát, hogy ne csupán társadalmi igazságossági szolgáltatási kérdésként tekintsük erre, hanem közegészségügyi problémaként is. Mivel a nemek közötti egyenlőségről és a munkahelyi állapotokról készült felmérések Magyarországon sem festetek szívderítő képet, a felvetés nálunk is több mint aktuális.