Az önkormányzati szakrendelők állami átvételén gondolkodik a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkársága – írta meg az InfoStart . Az új államtitkár, Takács Péter a praxisjog kiüresedéséről és az alapellátás átalakításáról is beszélt a 16. Országos Egészséggazdaságtani Konferencián.
Ez a három legfontosabb cél
Takács a három legfontosabb egészségügyi célt is megnevezte, és véleménye szerint minden eszköznek és további lépésnek ezek elérését kell szolgálnia. Az első cél az, hogy növeljék a magyarok egészségben eltöltött éveinek számát, és az átlagéletkor közeledjen az uniós átlaghoz.
A második fontos célkitűzés az otthonközeli ellátások megerősítése, az államtitkár szerint ugyanis az egészségügyi ellátórendszer – főként a főleg a fekvőbeteg-ellátás – szétaprózódott, és a háziorvosi rendszerben is nagy az inhomogenitás.
A harmadik célként azt jelölte meg, hogy az egészségügyi rendszer kellőképpen fel legyen készítve a jövőbeli járványhelyzetekre. Takács szerint ugyanis nem zárható ki, hogy a következő évtized a járványok évtizede lesz, és erre bizony fel kell készülni.
Lesznek még átalakítások
Kiderült az is, hogy vannak olyan tervek, amelyek szerint járási egészségközponttá fejlesztenék a kisvárosi kórházakat, és oda költöztetnék a járási praxisközösség vezetését, a prevenciós irodát és a központi ügyeletet is. „Ehhez át kell kissé alakítani az alapellátást is, amely gazdagabb településeken jó, szegényebb településeken nehezebben elérhető” – mondta az államtitkár. Ennek az átalakításnak a része lesz az is, hogy a körzethatárok kijelölése átkerül majd egy praxiskezelőhöz, amit az OKFŐ-n belül hoznak létre. „A praxisjog egyébként is kiüresedett. Új alapokra kell helyezni, és valódi koncessziós joggá és vagyonértékű joggá kell alakítani a praxisjogot. Most vizsgáljuk a lehetőségét, hogy az önkormányzati fenntartásban lévő, száz óránál nagyobb kapacitással rendelkező szakrendelők fenntartásba átkerüljenek az OKFŐ-höz” – részletezte Takács Péter.
Ez is érdekelhet
Megemlítette azt is, hogy jó lenne, ha az egészségügyi bérezésben valamilyen módon megjelenne a teljesítménybérezés is – de nemcsak az orvosokat érintően, hanem a szakdolgozók esetében is. „Van arra kormányzati szándék, hogy a szakdolgozók bére kövesse az orvosokét, tehát ne nyíljon tovább a bérolló. Amikor legközelebb orvosi bért emelünk, akkor a szakdolgozói bérekkel is kell foglalkozni” – mutatott rá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
