A Európai Unió Kopernikusz Földmegfigyelési Programja szerint november 17-én 2,07, majd november 18-án 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb a földi átlaghőmérséklet az iparosodás előtti átlagnál. A 2015-ben született párizsi éghajlatvédelmi egyezmény értelmében az emberiség arra törekszik, hogy az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet emelkedése lehetőleg 1,5, de legfeljebb 2 fok alatt maradjon az 1850 és 1900 feljegyzett átlaghoz viszonyítva. De mit is jelent mindennek tükrében a két közelmúltbeli kiugró adat?
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, a 2 fokos határ átlépése kétségtelenül rossz hír mind az emberiségre, mind általában az élővilágra nézve. Fontos azonban, hogy a párizsi klímaegyezmény egy hosszú távú törekvés, így egy-egy átmeneti periódus önmagában még nem meghatározó. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egy 20 éves csúszóátlag alapján méri a globális felmelegedés mértékét, azaz hogy egy két évtizeden keresztül tartó időszakban miként alakul az átlaghőmérséklet. Ennek alapján jelenleg 1,2-1,3 fok körüli hőmérséklet-emelkedést lehet kimutatni az iparosodás előtti szinthez képest.
A szakember szerint ez azt jelenti, hogy még nem tragikus a helyzet, de ez az 1,2-1,3 fok is „nagyon rossz”. Már ennek az emelkedésnek is olyan következményeit tapasztalhattuk meg, mint például az itthon és világszerte tapasztalt aszályok, amelyek miatt a hazai kukoricatermés háromnegyede és a búzatermés negyede elveszett. Idén több hőmérsékleti rekord is megdőlt, és 2023 várhatóan a legmelegebb év lesz, amelyet valaha feljegyeztek.
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
