Az elefánt egy paradoxon a rákkutatók számára. Az óriások erősen ellenállnak a ráknak, ami azért furcsa, mert sokáig élnek és hatalmas a méretük, s ezért nagyon érzékenyeknek kellene lenniük a daganatos betegségekre. A hosszabb élettartam alatt ugyanis a szervezetnek többször kell felvennie a harcot rákot okozó mutációkkal , illetve a nagy testeknek több sejtje van, ami a betegség megjelenésére is több esélyt teremt, hiszen az összes sejt egyenlő mértékben sérülékeny. De az elefántok a tapasztalatok szerint rácáfolnak erre a logikára.
Vincent Lynch, a Chicagói Egyetem genetikusa, evolúciós biológusa tudni akarta, hogy mi az ormányosok immunitásának titka. Úgy gondolta, hogy szükségük van egy külön módszerre, amellyel megvédik magukat a betegségtől. Kutatócsapatával több mint 50 hosszú ideig élő emlős genomját vizsgálta meg a grönlandi bálnáktól a denevérekig, a pockoktól a csupasz turkálókig. Elemzésükből kiderült, hogy az elefántok, valamint a manátuszok és a szirtiborzok hét-tizenegy extra másolatát hordozzák egy LIF nevű génnek, míg minden más vizsgált állat csak egyet.
LIF6, a zombi gén
A legtöbb emlősben a LIF génnnek ez az egyetlen példánya segít a rák kialakulásának megelőzésében a megfelelő körülmények között, ezért úgy tűnt, hogy az elefántoknak megsokszorozott védelmük van. Csakhogy kiderül, az extra LIF gének többsége már nem csinál semmit. "Megállapítottuk, hogy az elefántoknak és rokonaiknak sok nem funkcionáló másolatuk van a LIF-génből. De az elefántok kifejlesztettek egy módszert arra, hogy újra munkába állítsák az egyik példányt, a LIF6-ot" - jelentette ki Lynch a Discover magazin beszámolója szerint .
A kutatók korábbi munkájuk során felfedezték, hogy az elefánt sejtjei nagyon érzékenyek a DNS-károsodására. Ezért, hogy kiderüljön a LIF6 szerepe, a csapat rákkeltő anyagoknak tette ki az elefántokból vett sejteket. Bár a LIF6 rendszerint nagyon alacsony szinten van bekapcsolt állapotban, amikor DNS-károsodás következik be, sokkal magasabb arányban következik be az expressziója. Ez azt jelenti, hogy aktivál egy olyan reakciósorozatot, amely a rákos sejtek öngyilkossághoz vezethet. A kutatók erről a Cell Reports című folyóiratban számoltak be.
Más állatok sejtjeiben is működik
"Az elefántsejtek egyszerűen csak elpusztultak. Teljesen intoleránsak voltak az olyan DNS-károsodásokkal szemben egy olyan módon, ami rokonaik sejtjeinél nem volt tapasztalható. Mivel az elefántsejtek elpusztultak, amint a DNS-ük megsérült, nem volt rá esélyük, hogy rákossá váljanak" - fejtette ki a tudós. Amikor a csapat más állatok a petri-csészékben növekvő sejtjeibe helyezte be a gént, ezek a beteg sejtek is meghaltak. Ez teszi a LIF6-ot zombigénné, amely visszatért a halálból, hogy elpusztítsa a gyenge sejteket, és más fajoknál is potenciális rákharcos lehet, nem csak az elefántoknál.
A munka az elefánt nagy méretének és hosszú élettartamának rejtélyét is elkezdte felfedni. Az elefántok és a szintén nagyméretű már kihalt emlősök (mamutok, masztodonok) evolúciós összehasonlítása azt mutatta, hogy az állatok akkor váltak óriásokká, amikor a LIF6 gén visszatért az életbe, vagyis a gén szerepet játszhatott abban, hogy az állatok nagy testűvé fejlődjenek.