Egy, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány feltárt ugyanis egy másik, meglehetősen meglepő tényezőt is. Arra figyeltek fel, hogy az agy túlzott idegi aktivitása rövidebb élettartamhoz vezet. A megállapítást a tudósok csak előzetesnek tekintik, amely sokkal több kutatást igényel, mielőtt megalapozhatna bármilyen konkrét egészségi ajánlást. Ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy gyógyszerekkel vagy akár egyéb módszerekkel (például meditációval) megváltoztassuk az agy működését, ezáltal esetleg lelassítsuk az öregedést.
Az idegrendszeri aktivitás és a hosszú élet közötti kapcsolat felfedezése nem volt teljesen váratlan. Az agyi ingerszabályozó mechanizmus szorosan kapcsolódik az anyagcsere szabályozásához, amelyet már régen összekapcsoltak az élettartammal - mondta el a Time magazinnak Bruce Yankner, a tanulmány társszerzője, a Harvard Egyetem orvosi karának genetika és neurológia professzora.
Kevesebb inger, több életév
Kezdetben Yankner is ellentmondásosnak tartotta azt az eredményt, hogy a kevesebb agyi aktivitás hosszú élettartamhoz társul. A professzor ugyanis éppen azt feltételezte, hogy az aktív agy jobb egészséggel és vitalitással áll kapcsolatban. Azután azonban, hogy kollégáival megvizsgálták elhunyt emberek agyszövetét , és a haláluk idején mért koruk szerint csoportosították őket, azt találták, hogy azok, akik hosszabb életet éltek, az eredmények szerint kevesebb idegi aktivitást éltek meg.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az emberek agya az öregedéssel lelassul - mondta el Yankner. Továbbá úgy gondolták, hogy azok, akik fiatalabban haltak meg, egyszerűen az idegi aktivitással nem összefüggő okokból hunytak el. Mivel ezt az elméletet nem tudták embereken kipróbálni, férgekkel kezdtek kísérletezni.
Amit a rövid élettartamuk miatt könnyen tanulmányozható és az öregedés kutatásában gyakran használt férgeknél találtak, nem volt véletlenszerű. Agyi képalkotó módszerrel igazolták, hogy a férgek idegi aktivitása az életkorral növekszik. Amikor a kutatók olyan gyógyszert adtak a férgeknek, amely lecsökkentette ezt a tevékenységet, hosszabb ideig éltek. Amikor pedig stimulálták a férgek neuronjait, gyorsabban elpusztultak. Később az egereken végzett tesztek hasonló hatást mutattak ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
REST, a főigazgató fehérje
Ezután a kutatók megpróbálták megtalálni az összes idegi tevékenységet irányító "főigazgató fehérjét", ahogyan azt a professzor elnevezte. Számítógépes algoritmusok segítségével a keresést a REST elnevezésű fehérjére szűkítették, amelyről korábban a kutatócsapat már kiderítette, hogy megvédheti az agyat a demenciától . "Amikor fokoztuk e fehérje termelődését a férgekben, az érdekes módon lecsökkentette az idegrendszer aktivitását, és a féreg hosszabb ideig élt. Amikor az ellenkező irányba térítettük ki a fehérje termelődését, az magasabb ingereltséget eredményezett, és a féreg rövidebb ideig élt" - fejtette ki a tudós.
Yankner szerint ez a megállapítás arra utal, hogy a REST hatékony célpont lehet az olyan neurodegeneratív betegségek leküzdésére, mint az Alzheimer-kór. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kór előrehaladtával a betegek túlzott idegi aktivitást mutatnak a hippokampuszban, az agynak abban a részében, ahonnan a betegség gyakran kiindul. A Johns Hopkins Egyetemen egy másik vizsgálatot végeztek, ami arra jutott, hogy az idegi ingerlést gátló, görcsgátló gyógyszer javítja az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegek memóriáját. Yankner elismeri, hogy bonyolult lenne megtalálni a megfelelő egyensúlyt a túlzott idegi aktivitás elnyomása és a szükséges funkció megőrzése között, de valószínűleg nem lehetetlen.
Ez is érdekelhet
A gyógyszerkutatás ígéretes lehetőségein kívül a tanulmány olyan szokások és viselkedésminták elsajátítását javasolja, amelyek befolyásolják az agy idegi tevékenységét, ezáltal potenciálisan meghosszabbíthatják az élettartamot. Ilyen például a jóga és a meditáció. Persze pusztán a jelenlegi eredmények alapján még korai lenne napi meditációs foglalkozást vagy jógaórát felírni a betegeknek, ám Yankner szerint tanulmányuk ígéretes lépés annak megértése felé, hogy "egy ember gondolatai, személyisége és viselkedése hogyan befolyásolja az általános egészségi állapotát és az élettartamát".
