Az egészségügyi és egészségi adatok nagyon értékesek (ahogy erről nemrégiben írtunk is). Értéküket jól mutatja, hogy védelmükről nemcsak az adattulajdonos polgárok és az egészségügyi szolgáltatók kezdtek gondolkodni. A pénzügyi szektor szolgáltatóinak, különösen a biztosítóknak, de a velük együttműködő bankoknak is mind fontosabb, hogy ezeket az adatokat kizárólag az arra jogosultak érhessék el. Elég csak arra gondolni, hogy ha egy biztosítótársaság ügyfeleinek egészségi adatai ismertté válnának, akkor ez a biztosítások kockázatairól is sokat elárulna. Ez pedig nem csupán a betegnek, hanem a biztosítóknak is fájna.
Magyarországon is mind digitalizáltabb lesz az egészségügy, és nemcsak a gyógyítás, hanem a mögötte álló adminisztrációs rendszer is. Hamarosan az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) határozza majd meg teljesen az egészségügyi kommunikációt; ezen keresztül az arra illetékesek egy rendszeren belül hozzáférhetnek orvosi kezeléseink adataihoz, de még gyógyszereinket is így válthatjuk ki. Hasonló adatbázisok szerte a világon léteznek, hogy összehangolják az egészségügyben megjelenő különböző szereplők által létrehozott és használt információkat.
Ahol ennyi digitális információ van, ott megjelennek azok is, akik megpróbálják kiaknázni a bennük rejlő lehetőséget. Például (és ez a legenyhébb eset) más identitását ellopva megpróbálkozhatnak drága szolgáltatásokat jogosulatlanul igénybe venni. Csoda-e, ha az egészségügyi szolgáltatók igyekeznek olyan technikai megoldásokat keresni, amelyek csökkenthetik a biztonsági terheiket? Az egyik legígéretesebb lehetőség a blockchain (blokklánc) technológia . Pontosan az, amelyet a Bitcoin is használ. Szuperbiztonságos, és filozófiájából következően szinte sérthetetlen.
Hogyan segíthet a blokklánc az egészségügyben?
A blokklánc-technológiát számos módon hasznosíthatja az egészségügy. Néhány példa:
- Azonosításkezelés: mivel a lánc minden tagjának minden tranzakciót igazolnia kell a jóváhagyás előtt, illetéktelenek nem férhetnek hozzá a tranzakciókhoz.
- Engedélyek kezelése: a betegek engedélyezhetik az összes adatmegosztást, ami lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák, ki férhet hozzá a róluk szóló információkhoz.
- Adatmegőrzés: több egészségügyi szolgáltató is megtekintheti, szerkesztheti és megoszthatja az adatokat, miközben biztonságban megőrzi a diagnózisok, a gyógyszerek és a nyújtott szolgáltatások nyilvántartását.
- Adatvédelem: könnyen megakadályozható a jogosulatlan személyek hozzáférése a beteg nyilvántartásaihoz.
- Információcsere: a cserében résztvevők ahelyett, hogy nyilvános hálózatokra vagy privát szolgáltatói hálózatokra támaszkodnának, kapcsolatba léphetnek konkrét kapcsolódási felületek, interfészek létrehozása nélkül.
- Közegészségügy: a személytelenített betegadatokon alapuló megosztott információfolyamok létrehozásával a hatóságok könnyebben azonosíthatnák az epidemiológiai folyamatokat vagy fenyegetéseket, például a járványokat.
- Páciensek által generált adatok: az adatok, amelyeket betegek hoznak létre (például vérnyomásmérők vagy fitneszeszközök révén) könnyen feltölthetőek és biztonságosan tárolhatóak más orvosi adatokkal együtt.
A blokklánc-technológia felhasználása jelenleg még gyermekcipőben jár. A benne rejlő lehetőségekre először a pénzügyi szektor figyelt fel, de mára valóságos forradalomról beszélnek. Ami indokoltnak látszik, hiszen a kriptovaluták (Bitcoin, Ethereum és további mintegy 800, nyilvános kereskedésben használt elektronikus pénzfajta ) piaci összértéke az év eleji 10 milliárd dollárról augusztus végére 160 milliárd dollárra emelkedett. Ez hatalmas összeg, és az 1600 százalékos növekedés is impozáns - de elenyésző a globális gazdaság pénzóceánjában. A fejlődés azonban arra mutat, hogy a technológiának sikerült kitörnie rajongói körének szűk határai közül.
Mivel minden emberek és szervezetek közötti kapcsolatban létrejönnek tranzakciók, a blokklánc-technológia ideális ezek kezelésére. Az egészségügyben, ahol oly sok érzékeny információ kering, éppen annyira vonzó lehet felhasználása, mint a pénzvilágban. Perspektívái pedig elég komolyak. Ezek betöltéséhez ugyanakkor a rendszernek felhasználóbaráttá kell válnia: használhatóvá kell például alakítani mobiltelefonos alkalmazáson keresztül. Ettől pedig még mesze vagyunk, de gondoljunk bele, hogy 1995-ben az internet gyakorlatilag csak az e-mail-szolgáltatást jelentette a szélesebb közönség és a professzionális felhasználók számára is. Ma pedig a globális gazdaság 10 százalékát adja.
Forrás: rgare.com