Dobogós lehet a COVID-19 a halálos betegségek között

A legutóbbi jelentések alapján az új koronavírussal fertőződöttek száma megközelíti a 22 milliót, a COVID-19-ben elhunytaké pedig a 770 ezret. Ezek a számok nyilvánvalóan tovább emelkednek még, hiszen a járványnak koránt sincs vége. De mit jelentenek ezek az értékek más halálos betegségek adataihoz és más halálokokhoz viszonyítva?

Magyarország a 66-ik azon a listán , amely azt mutatja, hogy egymillió lakosonként hány COVID-19 miatti halálozás történt. Ez a szám nálunk 63, az Egyesült Államokban viszont 521, azaz több mint 8-szor magasabb. Ráadásul az USA-ban van a legtöbb halott (augusztus közepén, mintegy 173 ezer). Az amerikai tapasztalatok világosan megmutatják, hogy a SARS-CoV-2 vírus nagyon veszélyes lehet, ha nem védekeznek ellene elég hatékonyan. Viszont hogy megérthessük, mennyire, össze kell hasonlítani más veszélyes kórokozókkal.

katona maszk
A COVID-19 pusztítása máris a háborús veszteségekhez hasonlítható - Fotó: Getty Imagaes

Amikor kitört az új koronavírus járvány és drasztikus intézkedéseket vezettek be a megfékezésére, sokan azzal érveltek, hogy túlreagálják az egészet, hiszen az influenzában is minden évben igen sokan meghalnak (többen, mint amire a COVID-19 esetén kezdetben számítottak), mégsincs miatta pánik. Azaz felesleges túllihegni a SARS-CoV-2 veszélyességét. Ron Fricker, a Virginia Tech egyetem statisztikusa és a különféle kórok lefolyásának változásaival, népegészségügyi hatásaival foglalkozó betegségmegfigyelő szakértője a Massive Science magazinban elmagyarázta, hogyan lehet megérteni a COVID-19 által okozott halálesetek valós mértékét.

A COVID-19 minden összehasonlításban veszélyesebb az influenzánál

A szakértő a CDC (az amerikai járványügyi hatóság) becslését idézi, mely szerint az influenza okozta halálesetek száma 2010 óta évente körülbelül 36 ezer körül van az Egyesült Államokban. A legrosszabb 2017-18-as szezonban körülbelül 61 ezer haláleset történt. A COVID-19-es halálesetek száma háromszor-négyszer nagyobb, mint az influenza okozta halálesetek száma átlagosan az elmúlt évtizedben, tízszer nagyobb, mint a 2010-11-es influenza-szezonban, de csak körülbelül kétszer akkora, mint a 2017-18-ban.

Persze a szezonális influenza többnyire csak néhány hónapban jelentkezik, általában késő ősszel vagy télen. Tehát az időtartamok nagyjából összehasonlíthatók, hiszen a legtöbb COVID-19-cel kapcsolatos haláleset március vége óta következett be. A COVID-19 azonban nem tűnik szezonálisnak . Mivel pedig a fertőzéstől a halálig hetek, vagy akár hónapok telhetnek el, a teljes szám az év végére magasabb lesz. Végül is a COVID-19 halálozási aránya bármilyen összehasonlításban jelentősen meghaladja a szezonális influenza okozta halálozási arányt.

Krónikus betegségeket is megelőz

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ron Fricker azt is kifejtette, hogy manapság a legtöbben nem fertőző, hanem krónikus betegségek következtében halnak meg, például rákban vagy szívbetegségben. Vajon ezekhez hasonlítva mit lehet elmondani az új koronavírus veszélyességéről? A COVID-19 jelenleg az Egyesült Államokban a szívbetegség, a rák, a balesetek, az alsó légúti krónikus megbetegedések, illetve a stroke után a hatodik legfontosabb halálok. Azaz többen veszítik életüket a koronavírus miatt, mint Az Alzheimer-kórban. Ha a Washingtoni Egyetem IHME modelljének jelenlegi előrejelzése a COVID-19-sel kapcsolatos halálesetekre beigazolódik, akkor az év végére a COVID-19 már a harmadik legfontosabb halálok lesz. (Magyarországnak ugyanez a modell kedvezőbb kifutást jósol .)

A SARS-CoV-2 pusztítóerejének megértéséhez érdemes történelmi összehasonlításokat is tenni. Az 1918-as influenzajárvány Fricker szerint bizonyos szempontból hasonló volt a jelenlegi világjárványhoz, de ugyanakkor különbözik is tőle. Az egyik legfontosabb különbség a halálesetek kor szerinti megoszlása. A COVID-19 az idősebb felnőttek körében szedi elsősorban az áldozatait, míg az 1918-as járvány minden korosztályt érintett. Virginia államban például az 1918-as világjárványban meghalt emberek mindössze 8 százaléka volt több mint 50 éves, szemben a COVID-19 több mint 97 százalékával. A spanyolnátha legrosszabb hónapjában harmadakkora lakosság mellett csaknem annyian haltak meg az USA-ban, mint a COVID-19-ben eddig összesen. Minden tényezőt összevetve a spanyolnátha ötször rosszabb volt, mint a COVID-19 eddig.

A halálozási statisztikákból tehát nem lehet érdemi következtetéseket levonni, sem az egyén, sem egy adott populáció számára. Nem olvashatják ki belőlük, hogy mekkora valószínűséggel fertőződnek, illetve betegednek meg, s annak mi lehet a végkifejlete. A számok azonban segítenek megérteni a járvány kiterjedtségét és súlyosságát. Persze sejtjük, hogy aki beteg, idős vagy egészségtelen életmódot folytat, rosszabbul járhat. Részletek!

Talán mindennél beszédesebb adat, ha az amerikai háborús veszteségekhez hasonlítjuk a COVID-19 pusztítását. A járványnak több az áldozata, mint a koreai háború óta az összes fegyveres konfliktusban (ideértve a vietnami háborút, illetve a kuvaiti és az iraki hadműveleteket is) elesettek száma. Pillanatnyilag a második világháború harci veszteségeinek 45 százalékánál járunk, de ez az arány az év végére 70 százalék fölé emelkedhet.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.