A híreket hallva a betegek azt a kérdést tették fel, hogy most olyan gyógyszerrel kell-e beérniük, amelyet a hivatal rájuk kényszerít, vagyis nem jutnak hozzá ahhoz, amit orvosuk a legjobb szakmai meggyőződése szerint javasol. Mivel az új tenderszabályokról máig sincs egységes álláspont, teljesen megnyugtató válasz sem születhetett. De mi ennek az oka?
A vita lényege (amelyre e cikk második felében részletesen is kitérünk), hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az ár alapján mondaná meg , hogy bizonyos súlyos betegségek milyen (igen drága) tételes elszámolású innovatív gyógyszerrel kezelhetőek. A gyógyszergyártók és az orvosok szerint ez szakmai szempontból nézve elfogadhatatlan.
A szóban forgó piacon 53 milliárd forint fordul meg. Az összeg nagysága megfelel annak, amennyit például jövőre összesen a turizmus fejlesztésére el fog költeni az ország, és kicsit több mint Szeged éves költségvetése. Azaz a NEAK (bár cáfolták, hogy az új közbeszerzési rendelettel ez lett volna a cél) jogosan mondhatja, hogy ha lehet, spóroljunk ezen az irdatlan méretű kiadáson. A gyógyszergyártók és az orvosok azonban úgy vélik, hogy a kiválasztott módszer rossz. Ezt viszont a NEAK nem fogadja el.
Az a különös helyzet állt elő, hogy mindenkinek igaza lehet, de az igen eltérő érdekek miatt nem köthető rövid úton kompromisszum, és megoldás helyett csak feszültség van.
Generikus gyógszerek: ugyanaz más névvel
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor lejár a gyógyszerek szabadalma, és megszűnik a védettségük, akkor a generikus készítmények más név alatt, de azonos hatóanyagokkal jelennek meg a piacon. Ezek az ár alapján jól összevethetőek. Bonyolultabb helyzet, ha a szabadalmi védettség még fennáll, de hasonló hatóanyagú gyógyszereket tesznek bele egy tenderkalapba. Ezt a szakmában úgy hívják, hogy terápiás mix. Ezzel lehet ugyan pénzt megtakarítani, de nem feltétlenül jó, ha csak egy készítményt választanak ki, amely aztán lefedi a teljes piacot - közölte portálunkkal egy gyógyszerpiaci szakértő. Olyan speciális gyógyszereknél pedig, amelyekről most szó van, még nehezebb az összehasonlítás, ha egyáltalán lehetséges. (Az orvosok éppen ezt tagadják.) Az egyetlen győztes elvére épülő megoldás pedig túl sok vitát és gyanút generálhat.
A piacelemző szerint a megfelelő gyógyszerek kiválasztására vannak jobb technikák is. Kétségtelen, hogy ezek annál munkásabbak, minél inkább a minőséget célozzák meg. Ezekkel azonban nemcsak a beteg érdekeit lehetne érvényesíteni, de elérhető volna, hogy a kiadás is kevesebb legyen. Az egyik módszer, hogy a gyógyulás alapján versenyeztetik meg a készítményeket, de az árat is figyelembe veszik a legjobb ár/érték-arány meghatározásához.
Olyan szabályok is életbe léptethetőek lennének, amelyek a gyógyulások függvényében engedélyeznék a kifizetéseket. Hegedűs Zsolt, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének ( RESZASZ ) alelnöke a Válaszúton című szakmai konferencián éppen ilyenekről számolt be brit tapasztalatainak ismertetésekor. Igaz, ott teljes a nyitottság és az átláthatóság: számtalan fajta adat kérhető le kormányzati és független nyilvántartó és auditáló cégektől.
Tesztelni kell, milyen gyógyszer hat az adott ráktípusra
Dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság ( MKOT ) elnöke viszont olyan, például az Egyesült Államokban bevált teszt elvégzését sürgeti a daganatos beteg kezelése előtt, amely pontosan megmutatja, hogy milyen gyógyszer fog hatni az adott daganattípusra. Így az orvos nem tévedhet: a leghatásosabb készítményt írja fel a betegnek. Ez a multigénes teszt egy jól felszerelt laborban rutinszerűen elvégezhető vizsgálat - mégsem vezették még be nálunk kötelezően.
Ma a közbeszerzések hátterében lévő elemzések nem nyilvánosak, senki sem tudja, hogy mi a helyzet - állítja forrásunk. Pedig egy sor kérdés felmerül, amelyet jó volna tisztázni. A gyógyulások ugyanis nemcsak a gyógyszertől függenek, hanem az alkalmazási körülményektől, az orvostól és a betegtől is. Szedi-e például az előírásnak megfelelően a beteg a gyógyszert, időre visszahívják-e a beteget kontrollra, az előírásoknak megfelelően alkalmazza-e az orvos a gyógyszert stb. Azaz nem egyszerűen a gyógyszereket kellene megtalálni, hanem a gyógyítási technikákat, és ezek költségeit volna indokolt vizsgálni.
Kiválasztottak nyolc területet
A most zajló vita - amelynek mozgatórugói talán már jobban érthetőek - október 6-án, a 2017/S 192-392889 számú közbeszerzési eljárás megjelenésével kezdődött. Ezt a NEAK egy közleményben mindjárt meg is magyarázta. Többek között kifejtette, hogy több részterületet is megvizsgáltak, ahol nagyon hasonló gyógyszerekkel látják el a betegeket. Az elmúlt évek eredményeit felhasználva elemezték, hogy a betegek rosszabbodásmentes túlélésében vagy életminőségük változásában volt-e különbség attól függően, hogy milyen készítményt kaptak. Végül kiválasztottak nyolc területet, ahol egy új beteg kezelésének megkezdésekor nem lehet különbséget tenni, hogy melyik gyógyszerrel érhető el jobb eredmény. Az eddigi gyakorlatot követve pedig a betegek kezelését az ugyanolyan hatású készítmények közül a kedvezőbb árúval kell megkezdeni.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint azonban egyértelműen elhibázott lépés, ha egyes betegcsoportokban csak egyfajta gyógyszer jelentheti minden betegnél a kötelezően választandó terápiát. "A jövőben a tendereljárás eredményeként kialakuló ársorrendben kell majd az orvosnak a terápiákat alkalmazni, és csak az elsőként választandó terápia eredménytelensége esetén áll vissza a beteg érdekein és az orvos szabad szakmai belátásán alapuló döntési jog, miközben az onkológiai betegek esetében az időfaktor kiemelkedő jelentőségű" - fogalmazták meg aggodalmukat.
Az egészségbiztosítási alapkezelő nem hagyta annyiban, és közölte: ha az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a készítmények hatása között, akkor a közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas a verseny meghirdetésére. Ez a verseny garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen orvosa, amely számára a lehető legjobb. De ha két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.
Csakhogy kiderült, hogy az orvosi szakma egyáltalán nem áll egységesen az új tendereztetési módszer mögött. A területen talán legfontosabb szakorvosi szervezet, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) közölte, hogy orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése.
Ne a gyógyszerhez rendeljük a beteget!
"A személyre szabott orvoslás lényege , hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, és nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, ahogyan most bevezetni tervezik. Statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák, amelyeknél mindegy lenne, hogy melyiket adjuk a betegeinknek. A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát" - érvelt Pajkos Gábor, a MKOT elnöke. Hozzátette: "orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap mostani tervezete, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról-áralkura szabná meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését."
Ez is érdekelhet
Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke a Válaszúton konferencián klinikai intézetvezetői tapasztalataira emlékezve megjegyezte: "Amikor a vezető gazdasági megfontolásokból meg akarja húzni a kereteket, de orvosai azt mondják, hogy emiatt itt emberek fognak meghalni, akkor mégis engedélyez dolgokat." Az új tenderezési eljárás ezt a puha korlátot változtatta keményebbé, a döntési helyzetet pedig elszemélytelenítette. Az orvosok számára azonban ezek a döntések továbbra sem személytelenek.
