Az OECD szakemberei összesítették a várható élettartamról szóló adatokat az iskolai végzettség és a nemek alapján. A 23 országra kiterjedő kutatásokból kiderült, hogy a magas és az alacsony iskolai végzettségűek között az átlagos élettartamban mutatkozó különbség 8 év a férfiak és 5 év a nők esetében 25 éves korban. Illetve 65 évesen 3,5 év a férfiaknál, 2,5 év a nőknél. A magas és az alacsony iskolai végzettségűek időskori halálozási egyenlőtlensége elsődlegesen a szív- és érrendszeri betegségekből fakad, amelyek a 65 év felettieknél az elsődleges halálozási okot jelentik.
25 éves korban a várható élettartam 48,9 év az alacsony iskolázottságú férfiak esetében, 52,6 év a középfokú végzettségűek esetében, és 56,6 év a magas iskolai végzettségűek körében. A nők megfelelő aránya 55,5 év, 58,3 év és 60,1 év. De ez csak a globális átlag . Hozzájuk viszonyítva a magyar adatok ijesztőek. A 25 éves korban mért adatok férfiaknál a következők: alapfokú végzettséggel 39,85 év, középfokú végzettséggel 48,25 év, felsőfokú végzettséggel pedig 53,80 év. A nőknél ugyanez az adatsor így néz ki: 51,23 év, 56,27 év és 56,97 év. Azaz a várható különbség férfiaknál a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek között 14 év, 65 éves korban 6,8 év - mindkettő a legnagyobb különbség a világon. A nőknél 25 éves korban 5,5 év, 65 éves korban pedig 1,9 év, amivel szintén sikerült az élmezőnybe jutni.
A képzettség szintjéhez társítható nagyfokú egyenlőtlenségek még idősebb korokban is fennállnak. A 65 éves férfiak várható élettartama az OECD -ben átlagosan 15,8 év az alacsony iskolázottságúaknál, 17,1 a középfokú és 19,2 év a felsőfokú végzettségűek körében. A nők megfelelő aránya 19,6, 20,8 és 21,9 év. Relatív értelemben, vagyis a fennmaradó élettartam részarányában kifejezve a hosszú élettartamban lévő rések 65 évnél nagyobbak, mint 25-nél.
Végül csak 10 százalékot tesz hozzá
Persze, minden különbséget nem lehet csak az oktatás és a gender nyakába varrni. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk (például a genetikát és a különféle kockázatoknak való kitettséget is), akkor az élettartamra a képzettség szintje az összes hatásnak csak mintegy 10 százalékát adja. Magyarországon a képzettségi tényező súlya a tapasztaltak szerint ennél az értéknél feltehetően valamivel magasabb.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alacsonyan képzett idősebb (65 év feletti) férfiak esetében a magas mortalitást mutató országokban - például Lettországban, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon - a keringési problémák a halálozás leggyakoribb okai, ahol a halálesetek mintegy fele ezekre vezethető vissza. Ez áll szemben azzal a körülbelül egyharmaddal, amelyet az alacsonyabb halálozási rátájú országokban, például Kanadában (28%), az Egyesült Királyságban (30%), Norvégiában (37%) és Törökországban (31%) mérnek.
A dohányzás a legnagyobb kockázat
A keringési betegségek legerősebb kockázati tényezője a dohányzás , amelynek visszaszorítása hatékony módszernek tűnik az átlagos halálozási arányok és az eltérő képzettség miatt megjelenő egyenlőtlenségek csökkentésére. Kutatások szerint a dohányzás a halálozási arányok megfigyelt egyenlőtlenségeinek feléért felelős egyes európai országokban. De miközben a férfiaknál a legtöbb országban csökken a hatás ereje a várható élettartamban létrejövő különbségekre, addig a nőknél (éppen a dohányzási szokások változása miatt) emelkedik.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete szerint az iskolázottságból fakadó magasabb várható élettartam több okra is visszavezethető. A legfőbb ok, hogy az iskolázottabbak általában egészségesebben és jobb életkörülmények között élnek. Ebben fontos szerepe van a magasabb végzettségűek bérelőnyének, hiszen átlagosan többet költenek az egészségükre, és hozzáférnek olyan egészséget javító javakhoz, mint a sportolási lehetőségek, a kiterjedtebb egészségügyi biztosítás, a magánellátások vagy akár a különböző dohányzásról leszoktató módszerek. Szintén a munkaerő-piaci előnyök közé sorolható, hogy az iskolázottabbak jellemzően jobb munkakörülmények között dolgoznak, illetve körükben alacsonyabb a veszélyes munkákat végzők aránya.
Fontosak az egészséggel kapcsolatos attitűdbeli különbségek is. A képzettebbek általában kockázatkerülőbbek, ha az egészségükről van szó. A legtöbb országban körükben átlagosan alacsonyabb az elhízottak aránya, és kevésbé elterjedtek olyan egészségtelen szokások, mint a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás. De a kockázatkerülés megnyilvánul olyan szokásokban is, mint a biztonsági öv használata vagy a háztartási balesetek esélyének csökkentésére tett erőfeszítések. A magasabb végzettségűekre az is jellemző, hogy - az alacsonyabb végzettségűeknél - rendszeresebben vesznek részt orvosi megelőző vizsgálatokon , illetve a meglévő betegségeik miatti rendszeres kontrollvizsgálatokon. Az is kimutatható, hogy betegségeikkel - például a cukorbetegséggel vagy a magas vérnyomással - kapcsolatban a képzettebbek körében kevesebb a téves információ, és könnyebben tartják be az előírt kezeléseket, mint alacsonyabb végzettségű betegtársaik. Azaz a magasabb színvonalú egészségértés is hozzájárul élettartamuk meghosszabbításához.
Ez is érdekelhet
Mi kell tehát ahhoz, hogy valaki az átlagosnál tovább élhessen? Tanuljon minél többet, és ne dohányozzon!
