Karinthy Frigyes Capillária című könyve a következővel kezdődik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit." Nem csak egymást nem sikerült megérteniük hosszú időn át (s ez az állapot túlzás nélkül sokaknál máig tart), hanem azt sem, hogy vajon a diszkrepanciájuk a reprodukcióban betöltött másfajta szerepükön és az ezzel összefüggő eltérő felépítésükön túl az agyuk különbségéből fakad-e. Azaz van-e férfi és női agy?
A kutatások mára igazolták, hogy biológiailag nyilvánvalóan nincs lényeges eltérés, az eltérő társadalmi szerepek azonban különbségeket alakítanak ki. Azaz a biológi okokból nemenként különböző agyakról szóló neuroszexizmus értelmetlen. Ezen a véleményen van Gina Rippon a birminghami Aston Egyetem professzora, a kognitív idegrendszeri képalkotás szakértője, a The Gendered Brain (A nemekre osztott agy) című tudományos bestseller szerzője is, aki az agyi nemi különbségekre vonatkozó adatokat elemezve alakította ki álláspontját.
A plaszticitás a kulcskérdés
Kutatásai elején sokakhoz hasonlóan a különbségeket kereste. De nem talált semmi lényegeset, és más kutatások szintén megkérdőjelezték az ilyen különbségek létezését. Például, ha figyelembe vették az agy méretében mutatkozó különbségeket, a kulcsstruktúrákban a nemi különbségek eltűntek. Sokáig eltartott mire rájött, hogy abba kell hagynia a férfiak és nők közötti különbségek keresését, mert nincsenek szignifikáns nemi különbségek az agyban . Ez azért is fontos, mert megszűnik az olyan sztereotípiák alapja, mint például: nincs értelme a lányoknak a tudománnyal foglalkozni, mert nincs tudományos agyuk, vagy a fiúk nem lehetnek érzelmesek, vagy vezetni akarnak.
A plaszticitásának feltárása viszont bizonyította, hogy az agy sokkal inkább a tapasztalatok függvényében alakul. Ha megtanulunk egy készséget, akkor az agy megváltozik, sőt folytatja a változást. Ha valakinek újra és újra térbeli feladatok megoldásával kell foglalkoznia, akkor idővel jobban fogja teljesíteni őket, mert a neurális utak megváltoznak, automatikus útvonalakká válnak. A feladat valóban könnyebbé válik - szögezte le Rippon.
A professzor szerint az utóbbi évek egyik nagy áttörése az volt, hogy felismertük, az agyunkat felnőttkorban is folyamatosan változtatjuk nemcsak az oktatás, hanem az általunk elvégzett munka, a hobbik, a sportolás miatt. Egy vizsgálat kiderítette, hogy a folyamatosan dolgozó londoni taxisok agya különbözik a gyakornokokétól és a nyugdíjas taxisokétól. Sőt nyomon követhetjük az emberek közötti különbségeket, akik videojátékokat játszanak, origamit tanulnak, vagy hegedűlnek. Tegyük fel, hogy ezek az agyváltoztató tapasztalatok különbözőek az emberek vagy esetében. Ha például a férfiak csoportját vesszük, az azt jelenti, hogy az ide tartozóknak általában sokkal nagyobb a tapasztalatuk a dolgok felépítésében vagy a bonyolult 3D struktúrák kialakításában (például a legózásban). Nagyon valószínű, hogy ezt megmutatja az agyuk, mert az agy az egyén életét tükrözi.
Amint felismerjük, hogy agyunk plasztikus formázható anyag, akkor a nemi sztereotípiák ereje nyilvánvalóvá válik. Ha követhetnénk egy kislány vagy egy kisfiú agyának fejlődését, akkor már a születés pillanatától, vagy akár még korábban is láthatnánk, hogy ezeket az agyakat különböző utakra lehet helyezni. A játékok, ruhák, könyvek, szülők, családok, tanárok, iskolák, egyetemek, munkaadók, társadalmi és kulturális normák - és természetesen a nemi sztereotípiák - mind különböző irányokat jelölhetnek a különböző agyak számára - olvashatók Rippon gondolatai a The Guardianben.
Alultanulmányozott nők
De a férfi és női agy különbözőségét máshogyan is meg lehet közelíteni. Ezt teszi Lisa Mosco ni idegtudós, a New York-i Weill Cornell Orvosi Főiskola egyik igazgatója. Szerinte a nőket krónikusan alultanulmányozza a tudomány és az orvostudomány is. Komplett orvosi kutatások zajlanak úgy, hogy kimaradnak belőlük a nők. A nőkre történelmileg úgy tekintettek, hogy ugyanolyanok, mint a férfiak, csak a reproduktív szerveik különböznek ott, ahol a bikini eltakarja a testüket. (Innen származik a bikini medicina kifejezés.) Az orvosok és tudósok mindkét nem tagjait teljesen azonos módon diagnosztizálták és kezelték mindaddig, amíg a reproduktív szervek nem kerültek a kutatás középpontjába. A nők agya sem ugyanaz, mint a férfiaké, de a kutatások túlnyomó részét ennek ellenére férfiakon végzik.
A legfontosabb különbség a férfi és a női agy között, hogy eltérően öregszenek - állította a tudós a Health magazinnak adott interjúban . A tesztoszteron és az ösztrogén szuperhormonok számos funkciót látnak el az agyban. Az ösztrogén kifejezetten védi a nők idegeit, fokozza a szervezet energiaszintjét, amivel támogatja az immunrendszert, és fiatalon tartja az agyat. A tesztoszteron ugyanezt teszi a férfiak esetében. A különbség az, hogy a hormonok "élettartama" eltérő. A tesztoszteron mennyisége az életkorral fokozatosan csökken, és csak nagyon későn tűnik el teljesen, a nőknél azonban az ösztrogén zöme a menopauza miatt elég gyorsan elillan egy adott életkorban. A menopauza miatt bekövetkezett hormonális változások erősen befolyásolják a nők agyát, potenciálisan szorongást vagy depressziót válthatnak ki, vagy akár növelhetik az Alzheimer-kór esélyét is.
Részben ez az oka annak, hogy az Alzheimer-kór sokkal gyakoribb a nőkben. Ugyanakkor a nőknek sokkal nagyobb az esélyük, hogy egyszer egy demenciában szenvedő személy gondozójává váljanak, márpedig az Alzheimer-betegek gondozói a stressz miatt nagyobb kockázatot viselnek, hogy maguk is demenssé váljanak. Azaz van egy saját Alzheimer-kórral kapcsolatos kockázatuk, és a társadalomban betöltött szerepünk is kissé hátrányos helyzetbe hozza őket.
A stressz szó szerint ellophatja a hormonokat. A kortizol , amely a fő stresszhormon, egyensúlyban van az ösztrogénnel. Tehát ha a kortizol mennyisége felszaporodik a stressz miatt, az ösztrogéntermelése csökken. Ha a kortizol szintje csökken, mert mérséklődik a stressz, akkor az ösztrogén szintje visszaemelkedik. Ez igazán fontos nem csak a hormonális egészség, hanem az agy egészsége szempontjából is.
Ha egy nő nem ismeri a kockázatokat, akkor nem fogja feltenni a megfelelő kérdéseket. A férfiak és a nők eltérő utat követnek a demencia felé. A férfiak esetében ez inkább a szívbetegségekkel és a szív- és érrendszeri egészséggel kapcsolatos problémákon keresztül vezet, míg a nők esetében úgy tűnik, hogy inkább a hormonokkal és az anyagcserével kapcsolatos. A nőknek ezért olyan kérdéseket kell feltenniük az orvosuknak, hogy a pajzsmirigy működése milyen összefüggésben van a menopauzával? Vagy ösztrogén-hiányosak-e, és ez befolyásolhatja-e az agyukat? Szükség van-e hormonkezelésre?
Azaz a férfiak és a nők agya között egyfelől nincs különbség, másfelől mégis van . De azt világosan látni kell, a különbség nem abban ragadható meg, hogy a nők gyermekkoruktól fogva babázni szeretnek, a férfiak pedig autózni.