Egy két évvel ezelőtt készült kutatás kimutatta , hogy az erős dohányzás egyértelműen károsíthatja a szín- és kontrasztlátást. A kutatók 71 olyan 25 és 45 év közötti egészséges embert vizsgáltak meg, akik egész életükben kevesebb mint 15 szál cigarettát szívtak el, és 63 olyat, akik naponta több mint 20 szálat is elfüstölnek. A résztvevőknek normális vagy normálisra korrigált volt a látásuk. Az erős dohányosoknál jelentős változások mutatkoztak a vörös-zöld és kék-sárga színlátásban, illetve a kontrasztok és színek megkülönböztetése is nehezebben ment nekik, mint a nemdohányzóknak.
"Az eredményeink azt mutatják, hogy a cigaretta túlzott használata vagy a vegyületeinek való krónikus kitettség befolyásolja a vizuális megkülönböztetést, ami alátámasztja a vizuális feldolgozásban a dohányfüggőséggel járó általános zavarok meglétét" - mondta Steven Silverstein, a Rutgers Egyetem viselkedési egészségyügy kutatási igazgatója, a tanulmány társszerzője. A szakember kifejtette, hogy a cigarettafüst számos olyan vegyületből áll, amelyek károsak az egészségre, és összefüggésbe hozhatók az agyi rétegek vastagságának csökkenésével, valamint agyi elváltozásokkal, amelyek olyan területeket érintenek, mint például az agy látást feldolgozó területe.
Szembetegségek egész soráért felelős a dohányzás
Arra is utalt , hogy korábbi tanulmányok rámutattak: a hosszú távú dohányzás megduplázza az időskori makuladegeneráció kockázatát, emellett a lencse sárgulását és gyulladását okozó tényező. Silverstein szerint a nikotin és a dohányzás károsítja a keringési rendszert, ami a retinában lévő erek és idegsejtek károsodásához vezet.
A dohányzás káros és gyakran halálos kimenetelű egészségi hatásai - például a szívbetegségek és a rák - olyan széles körben ismertek, hogy szinte kioltják az érdeklődést a "kisebb problémák", például a látás és a szem károsodása iránt. Azt is mondhatnánk, hogy a dohányzás egyfajta információs vakságot is okoz. Pedig többfajta szemkárosodás is a dohányzás számlájára írható, amelyeket a látással foglalkozó az All About Vision szakportál össze is szedett.
A dohányzás összefüggésben van a szürkehályoggal , a szemlencse elhomályosodásával, ami a vakság egyik vezető oka a világon. Tanulmányok azt mutatják, hogy a dohányosoknál megduplázódik a szürkehályog kialakulásának esélye, és a kockázat annál magasabb, minél többet dohányzik valaki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az időskori makuladegeneráció (IMD) a retina közepét érinti, amely a mindennapi feladatokhoz, például az olvasáshoz és a vezetéshez szükséges éles, központi látásért felelős. A makuladegeneráció "vakfoltokat" okoz, és gyakran súlyosan károsítja a központi látást. Tanulmányok szerint a dohányosoknál háromszorosára nőhet az IMD kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik soha nem dohányoztak. A 80 év feletti dohányos nőknél pedig 5,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki IMD, mint az ugyanilyen korú nemdohányzóknál. A leszokás még késői életszakaszban is jelentősen csökkentheti az IMD kialakulásának kockázatát.
Az uveitisz (a szem középső rétege, az uvea gyulladása) súlyos szembetegség, amely teljes látásvesztéssel járhat. Károsítja a szem létfontosságú struktúráit, beleértve a szivárványhártyát és a retinát, illetve olyan szövődményekhez vezethet, mint a szürkehályog, a zöldhályog és a retina leválása. Bizonyított, hogy a dohányosok nagyobb (egy tanulmány szerint 2,2-szer nagyobb) valószínűséggel szenvednek uveitisben, mint a nemdohányzók, és a dohányzás összefüggésbe hozható az uveitis kialakulásával.
A diabéteszes retinopátia károsítja a retina ereit, és látásvesztéshez vezethet. A dohányzás pedig akár meg is duplázhatja a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A dohányzás és a diabéteszes retinopátia kialakulása és progressziója között is okozati összefüggés áll fenn, számos más diabéteszes szövődmény mellett.
A dohányosok akár négyszer nagyobb valószínűséggel vakulnak meg idős korban. A szemszárazság szindróma a szem felszínén lévő elégtelen könnymennyiséget jelenti, ami a szem nedves és egészséges állapotban tartásához szükséges. A szemszárazságban szenvedők a szem kivörösödését, viszketést, idegen test érzést, sőt könnyezést is tapasztalhatnak. A dohányfüst ismerten szemirritáló hatású, és rontja a szemszárazságot - még a passzív dohányosoknál is -, különösen a kontaktlencsét viselők esetében. A dohányosoknál közel kétszer nagyobb valószínűséggel fordul elő szemszárazság.
A terhesség alatt dohányzó nőknél veszélyes méreganyagok kerülnek a méhlepénybe, ami potenciálisan károsíthatja a születendő gyermeket. A terhesség alatti dohányzás növeli a magzat és a csecsemő számos szembetegségének esélyét, más súlyos egészségi problémák mellett. Ezek közé tartozik a kancsalság és a látóideg fejletlensége, ami a gyermekkori vakság egyik vezető oka. Emellett a terhesség alatt dohányzó nők esetében nagyobb a valószínűsége a koraszülésnek, és minden koraszülött babánál nagyobb a szemproblémák kockázata, mint a teljesen kihordott csecsemőknél. A koraszülöttek látási problémái közé tartozik a koraszülöttkori retinopátia , egy potenciálisan vakságot okozó betegség.
Annak ellenére, hogy a dohányzás ennyi egészségi problémát okoz, az emberekből hiányzik a szemük világát védő veszélyérzet, amikor rágyújtanak. Az egyértelmű összefüggés ellenére csak minden ötödik ember ismeri fel , hogy a dohányzás vaksághoz vezethet - derül ki a brit optometristák szövetség közvélemény-kutatásából.
Ennek talán az is az oka, hogy a legtöbb országban a cigarettás dobozokon olyan képek vagy szöveg látható, amelyek figyelmeztetik a dohányosokat a szívroham, a rák és a terhességi komplikációk megnövekedett kockázatára, de arra nem, hogy a dohányzástól meg lehet vakulni. Arra pedig szinte egyáltalán nem hívják fel a figyelmet, hogy a dohányzás milyen gyilkos hatást gyakorol a szemfelszínre. A gyilkos jelző itt egyáltalán nem indokolatlan, mert a hagyományos cigaretták füstje, de a hevített dohánytermékek aeroszolja is megöli a szem legvédtelenebb rétege, a szaruhártya sejtjeit.
A szem legvédtelenebb szövete károsodik leginkább
"Ez a szem legkülső felülete, amely ki van téve olyan környezeti tényezőknek, mint a vegyi anyagok, a fény és a fertőzések" - mondta a Scientific American magazinnak Wataru Otsu, a japán Gifu Gyógyszerészeti Egyetem orvosbiológiai kutatója. A dohányosok kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek száraz szem szindrómában, mint a nemdohányzók, ami dehidratált, vörös és viszkető szemfelszínben nyilvánul meg, és látásromláshoz, fertőzésekhez vagy szaruhártya-fekélyekhez vezethet. Otsu szerint annak megértése, hogy hogyan hatnak a szem legjobban kitett szövetére a cigaretta és a hevített dohánytermékek - amelyek a szemtől csak centiméterekre égnek vagy bocsátanak ki aeroszolokat -, segíthet a kutatóknak jobb védelmet kifejleszteni a szemkárosodás ellen.
Egy 2006-os klinikai felmérés kimutatta a szaruhártya felszínét bevonó és védő könnyfilm romlását a dohányosoknál. Patkányokon végzett kísérletekből pedig kiderült, hogy a cigarettafüstnek való kitettség károsítja az állatok szaruhártyáját és könnymirigyeit.
Az új tanulmányban , amelyet a Scientific Reports című tudományos folyóirat szeptemberi, online számában tettek közzé, Otsu és munkatársai arról számoltak be, hogy a cigarettafüstben lévő vegyületek vasfelhalmozódást okoznak, amely elpusztítja a szaruhártya szövetének kritikus külső rétegében, a szaruhártya hámjában lévő sejteket. A kutatók ráadásul azt találták, hogy a szaruhártya anélkül is károsodhat, hogy a füst kifejezetten a szemmel érintkezne: ez a vas okozta sejthalál akkor is bekövetkezett, amikor a sejtek más típusú dohánytermékeknek voltak kitéve.
A kutatók emberi szaruhártya-hámsejtek laboratóriumban tenyésztett kultúráit tették ki cigarettafüst-kivonatnak, egy olyan oldatnak, amely tartalmazza a legtöbb összetevőt, amelyet a cigarettázók belélegeznek. Ezt a kivonatot úgy állítják elő, hogy a cigarettafüstöt átbuborékoltatják egy oldaton, és a preklinikai vizsgálatokban gyakran használják a füst analógiájaként.
A kutatók azt is vizsgálták, hogy a hevített dohánytermékek, más néven a nem égő cigaretták hasonló módon hatnak-e a szaruhártya sejtjeire. Ezek a készülékek a dohányleveleket tulajdonképpen megsütik, és égetés nélkül aeroszolokat termelnek. "Sokan használják ezeket az új hevítéssel működő dohányzóeszközöket a cigaretta alternatívájaként, de nem sokat tudunk arról, hogy ezek az új készülékek hogyan hatnak az emberi egészségre " - jelentette ki Otsu. Kiderült, hogy a dohányfüstölés vagy a hevítés még akkor is károsíthatja a szem külső sejtjeit, ha a használt termék nem tartalmaz kátrányt vagy nikotint. A nemdohányzók szaruhártyáját is érintheti a passzív dohányzás, ha következetesen ki vannak téve ennek. A kutatók még nem vizsgálták a párologtatás (a vapeing, e-cigaretta) sejtekre gyakorolt hatását.
A Scientific American beszámolója szerint Wataru Otsu és munkatársai azt találták, hogy 24 órás expozíció után több sejt pusztult el azokban a tenyészetekben, amelyeket cigarettafüst-kivonatnak és hevített dohányaeroszolnak tettek ki - beleértve azokat is, amelyek nem tartalmaztak nikotint -, mint azokban a sejtekben, amelyeket nem tettek ki füstnek vagy dohánynak. Közelebbről megvizsgálva a sejtmembránok sérülését, vasrögöket és rengeteg sérült ferritint mutattak ki. Ez utóbbi egy olyan fehérjekomplexum, amely a sejtfolyamatokhoz, például a DNS-szintézishez és az osztódáshoz szükséges vasat tárolja. Ezek a jelek együttesen arra utaltak, hogy a szaruhártya sejtjeinek dohánytermékekkel való érintkezése a vas által vezérelt programozott sejthalál egy formáját, a ferroptózist idézte elő.
A vas főszerepet játszik a szemsejtek halálában
A folyamat akkor kezdődik, amikor a dohánytermékekben lévő vegyületek kapcsolatba kerülnek a szaruhártya sejtjeivel, ami a sejtekben lévő ferritin lebomlásához és a tárolt vas felszabadulásához vezet - magyarázta Otsu. A vas egy része összecsomósodik, és a természetben előforduló hidrogén-peroxiddal reakcióba lépve hidroxilgyököket hoz létre. Ezek erősen reaktív molekulák, amelyek károsíthatják a sejteket. Normális esetben a sejtek javítórendszerei képesek megbirkózni ezekkel a gyökökkel, de ha túl sok gyököt halmoznak fel, károsítják a sejtmembránokban lévő zsírokat. Ez pedig a sejtek pusztulását idézi elő.
Kiderült, hogy amikor vasat megkötő vegyi anyagokat és a ferroptózist blokkoló vegyületeket adtak a kultúráikhoz, több sejt élte túl a különböző dohánytermékeknek való kitettséget, ami tovább erősítette a gyanút. hogy a ferroptózis a "gyilkos". Az eredmények arra utalnak, hogy a ferroptózis elleni kezelés segíthet a szaruhártya-károsodásában szenvedő dohányosokon.
Mivel a vizsgálatban nem emberi szemgolyókat, hanem sejtkultúrákat vizsgáltak, a kutatók még nem tudják megmondani, hogy a dohányzás vagy a hevített dohánytermékek milyen gyorsan károsítják a szaruhártyát, illetve, hogy a ferroptózis-gátlók mennyire hatékonyak a dohányzással összefüggő szaruhártya-betegségek kezelésében. A következő lépések között szerepel majd állatkísérletek elvégzése és a párologtató termékek szaruhártya sejtekre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Végül még ott a kérdés, hogy mi magyarok hogyan viszonyuljunk e problémához. A legfrissebb jelentések szerint tavaly januárban 38,3 millió szál hevítésre szánt dohányterméket értékesítettek, idén augusztusban már ennek közel a négyszeresét, 144,3 millió szálat. A fogyasztók száma több százezerre tehető, ehhez képest némileg meglepő adatot közölt a 24.hu-val a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nzrt.: miszerint másfél év alatt 13 millió hevítésre szánt eszközt adtak el. Ami pedig a tradicionális értelemben vett cigarettát és a töltésre, sodrásra szánt, finomra vágott fogyasztási dohányt illeti, ott az értékesítési tendencia egyértelműen csökkenő. Idén az első nyolc hónapban 4 milliárd 615 millió szálat adtak el a tavalyi 5 milliárd 188 millióval szemben. Akárhogy is nézzük, a szemünknek ez sehogyan sem jó.
