Mindenki pontosan tudja, hogy gyakran álmodunk olyan dolgokról, amelyek ébren is foglalkoztatnak bennünket. A tudósok szerint ugyanis az álmok segítenek a napközben történő események, hatások feldolgozásában , például a stressz feloldásában. A koronavírus-járvány idején ezért egyáltalán nem csoda, ha a fertőzéstől való félelmeink, és a pandémiához kapcsolódó egyéb aggodalmaink is részévé válnak az alvás közbeni élményeinknek.
Egy nemzetközi kutatócsapat Finnországban igyekezett feltárni, hogy a koronavírus miatti korlátozások befolyásolták-e az emberek álmait. Eredményeikről a Frontiers in Psychology folyóiratban számoltak be. Ebből kiderül, hogy 4275 önkéntest toboroztak, akik a korlátozások hatodik hetében válaszoltak az alvásukra vonatkozó kérdésekre. További 811 ember pedig az álmainak tartalmát is részletezte ugyanebben az időszakban. Az átlagosan 42 éves résztvevők közel 80 százaléka nő volt. Március közepén vezették be Finnországban a korlátozásokat, beleértve az iskolák, a legtöbb nyilvános létesítmény, például a könyvtárak bezárását, megtiltották a több mint 10 fős összejöveteleket, és a 70 éven felülieknek tanácsokat adtak az elszigetelődéshez. Ezeket az intézkedéseket aztán május elején kezdték el enyhíteni.
Több alvás, több rémálom
A vizsgálatban résztvevők több mint fele (54,2 százalék) azt mondta, hogy "lényegesen többet" aludt a korlátozások idején. Azonban megállapították, hogy 28,6 százalékuk a megszokottnál többször ébredt fel az éjszaka folyamán, és több mint egynegyedüknek (26 százalék) többször voltak rémálmai, mint a járvány előtt. A legtöbb válaszadó (56 százalék) nagyobb stresszt érzett, mint a pandémiát megelőzően. A résztvevők által átélt összes álom 50 százaléka valamilyen kapcsolatban állt a COVID-19 járvánnyal. Akik a legnagyobb stresszt érezték, nagyobb valószínűséggel álmodtak a járványról, és zavarták meg rémálmok az éjszakai pihenésüket.
A kutatók az álmok tartalma alapján a legjellemzőbb álomtémákat jelölő főnevekből létrehoztak egy listát, és a közös témákat követték nyomon. Mintegy 33 téma merült fel, amelyek közül 20 tartozott a rossz álmok közé. Ezek 55 százaléka a járvánnyal volt összefüggésben, ideértve a betegség kezelését, a társadalmi távolságtartás figyelmen kívül hagyását és az idős emberek problémáit. Egyéb témák között szerepelt a koronavírussal való megfertőződés, az egyéni védőeszközök, például a maszkok viselése, a disztópiák és az apokalipszis.
Finnország legnagyobb újságja, a Helsingin Sanomat segítette a kutatókat abban, hogy egy hét leforgása alatt elegendő résztvevőt vonhassanak be a tanulmányba. "A legtöbb ember ekkor alkalmazkodott az új életmódhoz" - mondta a Newsweeknek Anu-Katriina Pesonen, a tanulmány társszerzője, a Helsinki Egyetem alvás- és elmekutatója. Szerinte az álmaink nem olyan egyediek, mint azt képzelnénk. "Megszoktuk, hogy az álmokat rendkívül privátnak gondoljuk, de ez a tanulmány megmutatta, nem biztos, hogy ez a helyzet. Ahol a környezet hasonló kihívásokat állít elénk, meglehetősen hasonló álmokkal találkozunk" - állapította meg a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pandémiáról nagyon hasonló álmokat látunk
Pesonen kifejtette, hogy az álmok fontos információkat szolgáltathatnak a stressz, a szorongás és az alkalmazkodás legfontosabb forrásairól. Álmaink értelmezése érvényes módszer lehet az önmegértés növelésére. A vizsgálatuk azt is megerősítette, hogy az álmoknak közösségi és társadalmi dimenziói is lehetnek, amelyekben az emberek osztozhatnak, és amelyek közösen elemezhetők.
A tanulmánynak persze megvoltak a korlátai is, hiszen Pesonen szerint nem tudják, hogy a résztvevők (tekintettel a körülményekre) nagyobb valószínűséggel jelentettek-e konkrétan a világjárványról szóló álmokat. Ezért óvatosan érdemes kezelni azokat az adatokat, amelyek azt mutatják, hogy a különböző témák milyen gyakran jelentek meg a vizsgálat során.
Dr. Christine Won, a Yale Egyetem alvásgyógyászati központjának orvosigazgatója a helsinki tanulmányt nagyra értékelve megerősítette a Newsweeknek: lehetséges, hogy a stresszesebb személyek nagyobb valószínűséggel idéznének fel vagy jelentenének zavaróbb álmokat , vagy ebben az összefüggésben értelmeznék az álmaikat.
Jennifer Windt pedig - aki a Monash Egyetemen a mostani pandémiával kapcsolatos aggodalmak álmokra gyakorolt hatását kutatja - kifejtette, hogy hajlamosak vagyunk a reggeli álmokra emlékezni, amelyek közvetlenül ébredés előtt forogtak az elménkben. Azok az álmok pedig, amelyekre néhány óra vagy nap után is emlékezünk, valószínűleg érzelmileg különösen hevesek vagy feltűnő tartalmúak voltak. "Hogy mikor gyűjtötték össze az álmokat, további információkat árulhat el arról, hogy melyeket tartják emlékezetesnek az emberek" - tette hozzá Windt.
Mindez azt jelenti, hogy a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos álmok, sőt a rémálmok elég általánosnak és normálisnak tekinthetők. Nem valamifajta őrületet jeleznek, csak azt, hogy az agyunk (éppen úgy, ahogy a járványmentes időszakokban is) igyekszik eltüntetni a napközben ránk zúduló stressz hatásait.
