Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás egyik legfontosabb szereplője, amely az egész világon óriási anyagi terhet ró a társadalom és az érintett családok vállára. Ráadásul rendkívüli érzelmi megterheléssel is jár, mind a betegek, mind az őket gondozók számára. Közel 50 millió ember érintett a világon, de a számuk egyre nő. A demenciás esetek száma a Lancet magazinban megjelent adatok szerint 1990 és 2006 között megduplázódott . Magyarországon százezres nagyságrendű a betegek száma a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, Csiba László szerint. A betegséggel foglalkozó szakportál, a Felejtek.hu viszont 200 ezeres számot említ.
Új megoldásokra várva
Ez a betegség nem csak a megállíthatatlan szellemi leépülés miatt olyan riasztó, hanem azért is, mert nem gyógyítható. Bár néhány gyógyszer átmenetileg és bizonyos mértékig képes kezelni az Alzheimer-kór kognitív funkciókat romboló hatásait, de az előrehaladását megállítani, vagy érdemben lassítani egyik eddig alkalmazott módszer sem tudta. "Tényleg nem sokat kínáltunk eddig az embereknek" - idézi a Scientific American tudományos lap Shannon Macauley-t, a Wake Forest Egyetem idegtudósát. A klinikai vizsgálatokban gyakorlatilag minden új kezelés sikertelen volt. Ezért a betegek és ápolóik olyan új terápiák megszületésében reménykednek, amelyek radikális előrelépést hoznak a kór gyógyításában, vagy legalább a tünetek enyhítésében. Most egy új szemléletű kutatás tényleg túlmutat a gyógyszereken, s megkönnyebbülést hozhat egyszerű LED-es fényforrások és hangszórók segítségével.
A villogó fények és a 40 hertzes frekvencián pulzáló hangok az agyban visszafordítják az Alzheimer-kór legfőbb jeleit - olvasható a Cell folyóiratban minap közzétett tanulmányban . Macauley szerint, aki független szakértőként követte a munkát, ez egy lenyűgöző kutatás, mert egy olyan provokatív ötleten alapul, amely nem invazív, könnyen kivitelezhető és olcsó.
A munkát a kutatók olyan genetikailag manipulált egereken végezték, amelyekben kifejlesztették az Alzheimer-kór alapvető tüneteit és patológiáját. Az egerek egy csoportjánál neurofibrilláris csomók jelentek meg az idegsejtekben, amelyeket a tau nevű fehérje hoz létre, és a sejt halálához vezethetnek. Az egerek egy másik csoportjának agyában béta-amiloid-plakkok - ragadós fehérjecsomók - jelentek meg, amelyek gátolják a neuronok közötti kommunikációt. Az egerek produkálták a betegség harmadik jellemzőjét is - az agy szabálytalan aktivitását az agyhullámok gamma tartományában, amelyek másodpercenként 30-100-szor ingadoznak.
A mágikus 40 hertz
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az első kísérletekre a villogó fénnyel 2015-ben került sor a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetemen, ahol Li-Huei Tsai idegtudós, a Picower tanulási és memória intézet igazgatója fehér fényvillanásokkal manipulálta az egerek agyi aktivitását. Az agyhullámok akkor keletkeznek, amikor a neuronok nagy csoportjai oszcillálva be- és kikapcsolnak. Az idegsejtek a gondolatainkat, a cselekedeteinket és érzékeinket ezekben a ritmikusan keletkező elektromos jelekben kódolják. Tehát amikor Tsai a fényt másodpercenként 40-szer felvillantotta (azaz 40 hertzen villogtatta) az egereknek, az agyuk 40 hertzes gamma hullámokat generálva "visszavillogott". Aztán valami váratlan történt.
Amikor az idegtudós ezután megvizsgálta a fénnyel manipulát egerek agyát, az amiloid plakkok és a tau csomók mennyiségének csökkenését tapasztalta. "A fényvillantásos stimuláció óriási mikroglia -választ vált ki. Ezek az agyi immunsejtek takarítják ki a sejttörmeléket és a mérgező hulladékokat, beleértve az amiloidot is" - mondta Tsai.
Ez a takarítási folyamat csak a vizuális kéregben történt, ahol az agy a fényinformációkat feldolgozza. Ahhoz, hogy ezek a hatások mélyebben behatoljanak az agyba, egy további adalék is kellett. Ezért egy 40 hertzen kattogó hangsorozatot is társítottak a villanófényhez, olyat, amely a delfinek " csiripelésére " hasonlít. (A delfingang terápiás felhasználására, ha nem is az MIT tudományos alaposságával, de Magyarországon is létezik kezdeményezés.) Amikor az egerek hét napon keresztül, napi egy órán át kapták a fény-hang kezelést, az amiloid plakkok és a tau csomók nemcsak az audió és a vizuális lebenyből kezdtek eltűnni, hanem a prefrontális kéreg és a hippokampusz is tisztulni kezdett. "Ez volt az egyik nagy ugrás az új tanulmányban. Ez utóbbiak ugyanis az agy tanulási és memóriaközpontjai, ahol körülbelül 40-50 százalékkal csökkent az amiloid- és a tau-szint. Ez pedig teljesen lenyűgöző" - jelentette ki Macauley.
Ez akkor is megmutatkozott, amikor Tsai az egereket kognitív teszteknek vetette alá. Az egyikben a rágcsálóknak egy ismerős és egy ismeretlen tárgyat kellett felfedezniük. Azok a kísérleti állatok, amelyek nem kaptak kezelést, úgy viselkedtek, mintha soha nem látták volna még az ismerős tárgyat. "Ez bizonyos mértékű memória problémát mutat" - mondta Tsai. Azok a egerek, amelyek látták a fényt, és hallották a hangot, körülbelül kétharmadnyi időt töltötték az ismerős tárgy vizsgálatával, mint kezeletlen társaik. A kutató szerint ez volt az első alkalom, amikor azt látták, hogy ez a nem invazív stimuláció javíthatja a kognitív funkciókat. Ráadásul a kísérletben nem szerepelt sem gyógyszer, sem más a betegség kezelésére kifejlesztett ellenszer, csak fény és hang.
Az idegsejtek metronómja
"Ennek egyik lehetséges magyarázata az, hogy az Alzheimer-kóros agynak szabálytalanok, gyakran hiperaktívak a neuronjai. Ha az agyat állandóan és rendszeres ütemben ingerlik, akkor az ismétlődő fény és hang egyfajta metronómként működhet az agyi tevékenység számára. Ez olyan, mintha az egereket mindennap visszaállítanák a kiinduló állapotukra, és kijavítanák néhány rendellenes tevékenységüket. A későbbiekben mindezek a kedvező hatások összeadódnának" - fejtette ki Jorge Palop, a Kaliforniai Egyetem neurológusa.
De mindezek még mindig csak a spekuláció szintjén állnak. A kutatók egyszerűen nem tudják, hogy ezek az agyhullámok , nevezetesen azok, amelyek a 40 hertzes fény- és hanghatásokra jelennek meg, hogyan vezetnek az Alzheimer-kór tüneteinek visszafejlődéséhez. Egyelőre az sem világos, hogy a hatás csak 40 hertzen vagy más frekvencián is működik-e. Li-Huei Tsai azonban már azon dolgozik, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket. Kollégájával, Ed Boyden idegtudóssal megalapították a Cognito Therapeutics kutatócéget, ahol embereken kezdték meg a vizsgálatokat. Boyden szerint a fény és a hang úgy tűnik, hogy az egészséges résztvevőkben negatív mellékhatások nélkül növeli meg a gamma hullámokat. "Senki sem betegedett meg, de még csak nem is panaszkodott. De ha az emberekre gyakorolt terápiás hatást szeretnénk látni, sokáig várni kell még. Ha ez a megközelítés hatásos, a kísérlet akár öt évig is eltarthat, hogy meggyőző választ kapjunk" - jelentette ki a professzor.
Ez is érdekelhet
Magyarországon az említett Lancet tanulmány szerint 2016-ban 5500 körülire tehető az Alzheimer-kórral összekapcsolható halálesetek száma, s az érintettek köre e felmérés szerint is mintegy 100 ezer. Shannon Macauley azt mondta a módszerről, hogyha embereken beválik, az mesés lenne.
