A kevés kivétel miatt általánosnak tekinthető a világon, hogy a társadalmakat a férfiak dominálják. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben bemutatott jelentése azonban azt mutatja, hogy Európában a férfiak egészségi problémái azokban az országokban különösen súlyosak, ahol a nemek közötti egyenlőség szintje a legalacsonyabb. Megfordítva, a nemek közötti egyenlőség a tanulmányban feltártak szerint ténylegesen megmentheti a férfiak életét. Magyarország borzasztó rosszul áll.
"Olyan országban élni, ahol megvalósul a nemek közötti egyenlőség, hasznot jelent egy férfi egészségére, ami alacsonyabb halálozási arányt, magasabb jóllétet, feleakkora depressziós kockázatot, magasabb szexuális védettséget, kisebb öngyilkossági arányt és az erőszakos halál 40 százalékkal kisebb valószínűségét jelenti" - állítja a WHO.
A férfiakat érintő legnagyobb kockázatok
A tanulmány során 41 ország helyzetét vizsgáltak meg úgy, hogy a férfiak egészségével kapcsolatos információkat összegyűjtötték a már meglévő WHO-s adatbázisokból. Úgy találták - számolt be róla a Quartz magazin -, hogy Európában a férfiak nagyobb valószínűséggel szembesülnek egészségi problémákkal a dohányzás és az ivás, az egészségtelen, sós és nehéz étrend, illetve a sérülések miatt (amelyek egy része erőszakos cselekmények, támadások és harcok következménye). A kockázatok változatosak a kontinensen: Nyugat-Európában az egymillió ember haláláért felelős dohányzás volt a fő kockázati tényező 2016-ban. Kelet-Európában pedig a legnagyobb kockázatot az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás jelentette.
A nemek közötti egészségi különbségek historikusan is igen erősek, amelyeket - írja a jelentés - a biológiai különbségekre szoktuk visszavezetni, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a férfiak természetes okokból halnak meg nagyobb valószínűséggel korábban vagy szenvednek bizonyos egészségüket érintő kondícióktól. De a jelentés szerzői azt sugallják, hogy a droghasználat vagy az egészségtelen táplálkozásból eredő egészségi kockázatok nem tekinthetőek a férfiak biológiai sajátosságának. Ezek kultúrához kapcsolódnak, amelyek magukban foglalják a férfiasság (maszkulinitás) sztereotip elképzeléseit. Például azt írják, hogy "a férfiakról Oroszországban készített tanulmányok szerint az erős szeszes italok fogyasztása (így a vodkázás) megnöveli vagy fenntartja a férfiember státusát a munkásosztály társadalmi csoportjaiban azáltal, hogy hozzájárul az erő felmutatásához, ami része az igazi munkásember hegemón eszméjének. Más szavakkal, a férfiak nem azért isznak többet, mert férfiak, hanem mert a társadalmi elvárások között szerepel, ha isznak.
A tanulmányban szereplő európai országok markánsan különböznek egymástól a várható élettartamot tekintve is. A 2016-ban Svájcban született férfiak várható élettartama 81,2 év, míg a Türkmenisztánban és Oroszországban születetteké jóval 70 év alá becsülhető. Az északi országokban és Izlandon érte el a legmagasabb fokot a nemek közötti egyenlőség, ami olyan jelekben is mérhető, mint a vezető pozíciók betöltése nők által, vagy a nők iskolai végzettségének átlagosan magas szintje. A nemek közötti különbséget mérő index értéke Törökországban a legrosszabb, aztán Magyarország és Grúzia következik a kínos rangsorban.
Mérgező gondolkodás a férfiasságról
A nemek közötti egyenlőség és a férfiak egészségének összefüggése nyilvánvalóan korrelációt jelez és nem ok-okozati összefüggésen alapul. A WHO szakértői nem állítják, hogy a nemek közötti egyenlőség hiánya miatt halnak meg az emberek, de rámutatnak, hogy sok olyan tényező van, amely károsítja a férfiak egészségi állapotát, köztük a dohányzás vagy a röviditalok fogyasztása, e szokások pedig különösen erősen érvényesülnek a nemek egyenlőségére keveset adó kultúrákban. A jelentés szerzői azzal érvelnek, hogy a politikai döntéshozóknak komolyan kell venniük azt az elképzelést, hogy az alacsony nemi egyenlőségű társadalmakban elterjedt gondolkodás a férfiasságról leginkább a férfiak számára "mérgező". A közúti balesetek és az öngyilkosságok körülményei például jól megmutatják ezt. Ezek a halálokok nem kapcsolódnak betegséghez. De a nemek számára kevésbé egyenlő kultúrákban élő férfiak nagyobb valószínűséggel vállalnak túlzott kockázatot, szenvednek a stressztől , miközben hiányzik a lehetőségük a mentális egészséggel kapcsolatos kérdések tisztázására.
A kutatók néhány javaslatot is adnak arra, hogy a férfiak egészségének javítása hogyan történhet a nemek közötti nagyobb egyenlőség felé mozdulással. A férfiak kenyérkereső szerepe például összefüggésben van a magas vérnyomás kialakulásával és a szívrohammal, valamint a dohányzás magasabb szintjével és a krónikus hátfájással. Vagyis bár a férfiaknak sikerül újra és újra megerősíteniük a férfihatalmat, ez a győztesnek látszó modell nem feltétlenül tesz jót a férfiak egészségének - írják. A nők teljes egyenlőségének megteremtése persze csak hosszú távon valósulhat meg. A jelentés viszont máris megmutatja, hogy az egyenlőbb társadalom jobb a férfiak egészségének és jóllétének. Ezen pedig nem csak a macsóknak érdemes elgondolkodniuk - de nekik feltétlenül.