Így áll most a tudomány a növényi étrendhez

Sokan döntenek úgy, hogy az étkezésükből alapvetően vagy teljesen kizárják a húst és az állati eredetű termékeket. Ennek sokféle oka van, de legtöbben mégis az elérhető egészségi és környezeti előnyökért teszik. Vajon igazuk van? Mit mondanak erről a tudósok?

A magyaroknak érdemes volna jobban figyelniük az étrendjükre, mert több nemzetközi vizsgálat szerint is a legegészségtelenebbek között van, ahogy a szükséges (és szükségtelen) kalóriákat magunkhoz vesszük. Emiatt sok az elhízott, s a kardiovaszkuláris halálozás szintén a legmagasabbak között van. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy belepusztulunk az étkezési szokásainkba. Vajon ebből a csapdából kiszabadulhatunk-e, ha az alapvetően növényi táplálékokon alapuló étrend felé fordulnánk? A tudományos vizsgálatok szerint valószínűleg.

vegan grill
A növényi alapú étkezéssel nem mondunk le a gasztronómia örömeiről - Fotó: Getty Images

A növényi alapú táplálkozás sokféle irányvonalat foglal magában. A legnagyobb figyelmet valószínűleg a teljesen húsmentes étrendek kapják annak ellenére, hogy a gyakorlatban ezek viszonylag ritkák. Egyes becslések szerint a fejlett nyugati társadalmakban a felnőtt lakosság körülbelül 3 százaléka vegánnak, 5 százaléka vegetáriánusnak tartja magát. A legtöbb vegetáriánus lakto-ovo étrendet eszik, ami azt jelenti, hogy gyümölcsöt és zöldséget, babot, diót, magokat és szóját, valamint állati melléktermékeket, például tojást, tejterméket és mézet esznek. A vegánok azok a vegetáriánusok, akik nem esznek semmit, ami állati eredetű. Illetve van néhány "méhgan", azaz olyan vegán is, akik mézet fogyasztanak - foglalta össze az irányzatokat a Discover magazin.

Más növényi alapú diéták tartalmaznak némi húst vagy halat: a pescatarian étrend hasonló a lakto-ovo vegetáriánus étrendhez, de halak hozzáadásával. Van még a flexitáriánus étrend is, amely fél- vagy semivegetarianizmusnak is nevezhető, mert a java növényekből, a kisebb része húsból és állati termékekből áll. Technikailag ide sorolható a mediterrán étrend , amely alapvetően növényi alapú, és ez az étkezés egyik legjobban tanulmányozott, és egészségesnek tartott módja.

Tanulmányok a növényi étrendről

Számos tanulmány szerint az alacsony hústartalmú étrend kapcsolatba hozható a hosszabb élettartammal . De döntő bizonyítékokat nem sikerült felmutatni, sőt egyes tanulmányok nem találtak szignifikáns különbséget a várható élettartamban a húsfogyasztók és a vegetáriánusok között.

Másfelől viszont gyűlnek a bizonyítékok arra, hogy a növényi étrend többek között kapcsolatban van az alacsony vérnyomással, koleszterin- és vércukorszinttel, illetve fogyással. Ha elég tudatosan indulunk el a táplálkozásnak ezen a nyomvonalán, akkor sok esetben csökkentő a szívbetegségek, cukorbetegség , rák és más egészségi problémák kockázata. Végső soron emiatt az élethossz is kitolható. Azonban kutatók gyanítják, hogy a vegetáriánusok általában egészségtudatosabbak - tehát valószínűleg kevesebbet isznak, dohányoznak, és jobban ügyelnek a testedzésre is, mint a többség -, ami bonyolítja a növényi alapú étrendekről készült tanulmányok eredményeinek értékelését.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Ugyanakkor friss kutatások rámutatnak, hogy a növényi étrend potenciálisan hasznos bizonyos krónikus betegségek elleni fellépésben. Például néhány tanulmány szerint - különösen a veganizmus - segíthet a rheumatoid arthritis kezelésében. Amikor pedig kutatók 2018-ban áttekintettek egy tucatnyi tanulmányt, kiderült, hogy a növényi alapú étrend segíthet a 2. típusú cukorbetegség kezelésében is. Akik ilyen diétán voltak, nagyobb javulást értek el a vércukor- és a koleszterinszint, a testtömeg és a mentális egészség mutatóinak összehasonlításában azokkal szemben, akik nem növényi alapú étrendet követtek. Azt is megállapították, hogy egyeseknek sikerült az állati eredetű termékek mellőzése mellett annyit javítani az állapotukon, ami már szükségtelenné tette a cukorbetegségre felírt gyógyszereik szedését. Más (előzetes) kutatások azt mutatják, hogy a MIND étrend (mediterrán - DASH beavatkozás a neurodegeneratív késleltetéshez) elősegítheti az Alzheimer-kórban szenvedő idősek kognitív hanyatlási ütemének lassítását.

Miért hasznos a növényi alapú étrend?

Az a gondolat, hogy a gyümölcsök és zöldségek jót tesznek nekünk, annyira beleégett a köztudatba, hogy nem is igazán gondolkodunk ezen vélekedés valóságtartalmán. De mégis mi teszi a növényi ételeket olyan egészségessé? Ginger Hultin, az amerikai táplálkozási és dietetikai akadémia szóvivője szerint a növényi alapú étrendet általában az alacsonyabb telített zsírtartalom, magasabb rost-, vitamin- és ásványi anyag-tartalom jellemzi. De a táplálkozás és az egészségi hatások kapcsolata mégsem olyan egyszerű, mint első ránézésre várható volna. A Nature tudományos folyóirat áttekintő tanulmánya 2019-ben olyan bizonyítékokat talált, amelyek alátámasztottak ugyan egyes növényi alapú étrendekről szóló egészséggel kapcsolatos állításokat, de nem tudták feltárni, hogy az előnyöket milyen konkrét mechanizmusok idézik elő. Más szóval, nem voltak biztosak abban, hogy az előnyök a táplálkozáshoz, a kalóriabevitelhez, az állati termékek elkerüléséhez vagy más olyan tényezőkhöz tartoznak-e, amelyek összekapcsolhatók a növényi alapú étrenddel.

A mikrobiom alapvető szerepe

Elképzelhető, hogy a választ a mikrobiom adhatja meg. Nagyjából ma már egyértelmű, hogy ami a velünk élő hasznos mikorbáknak jó, az az egészségünknek is jót tesz. A kutatások szerint a magas rosttartalmú étrend úgy tűnik, hogy táplálja az emésztőrendszerünkben élő baktériumok milliárdjait, amelyek pedig befolyásolják az egészségünket. A Frontiers in Nutrition című 2019-es vizsgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy az étrend a legfontosabb tényező, amely hatással van a mikrobiom összetételére. A növényi alapú étrend elősegíti a nagyobb mikrobiális sokféleséget, ami az egészséges bélrendszer jellemzője. Az alacsonyabb mikroba-diverzitás viszont olyan rendellenességekhez kapcsolódik, mint az elhízás és a 2. típusú cukorbetegség.

A European Journal of Epidemiology című szaklapban néhány napja közölt tanulmánybana kutatók arra keresték a választ, hogy milyen összefüggés áll fenn az egészségtelen étrend és a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálesetek között. Tanulmányukban a kutatók az 1990 és 2016 közötti adatokat összefoglaló, Betegségek globális terhei című reprezentatív felmérés eredményeit elemezték. A tanulmányban szereplő 51 országból (európai és közel-keleti, közép-ázsiai) egy rangsort is összeállítottak annak alapján, hogy hol halnak meg a legtöbben, illetve a legkevesebben étrend okozta kardiovaszkuláris betegségekben. A magyarok nem szerepeltek valami fényesen. Részletek!

Az emberiség és a hús közötti kapcsolat bonyolult. A húsevés képességének kifejlesztése megváltoztatott minket. Enélkül a Homo Sapiens faj alagha alakulhatott volna ki. A hús azonban nem nélkülözhetetlen az emberi étrendben - mondja Hultin. Az emberi étrendben az egyetlen vitamin, amely csak állati eredetű lehet, az a B12 , egy evolúciós hiányosság eredménye. Ez azonban táplálékkiegészítőkkel pótolható. A szakember szerint az a lényeg, hogy aki növényi étrendet követ, tisztában legyen az egyes ételek hatásával. Például, ha nagyon éhes, vagy valamilyen tápanyaghiánya van, akkor mit kell ennie. Ahogy ilyen tudásra a mindenevőknek is szükségük van.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.