Eddig is tudtuk, hogy a COVID-19-járvány jelentős mértékben befolyásolja az egészségügyi ellátást, hiszen a kórházak kénytelenek kapacitásaik egy részét átirányítani a koronavírusos betegek ellátására. Másrészt az egyéb egészségi problémákkal, például daganatos betegségekkel küzdő páciensek is elkaphatják a koronavírus-fertőzést, ami megnehezíti a gyógyításukat. Egy európai felmérés kiderítette, hogy az onkológia területén váratlanul mély nyomokat hagy a pandémia.
Az Európai Orvosi Onkológiai Társaság virtuális kongresszusán ( ESMO 2020 ) mutatta be Guy Jerusalem , a liége-i egyetemi kórház onkológiai részlegének vezetője azt a felmérést, amely egyértelművé tette, hogy a COVID-19 nagy hatással volt a betegellátás megszervezésére, az egészségügyi szakemberek jóllétére, az orvosi továbbképzésre és az onkológiai klinikai vizsgálati tevékenységekre. A felmérés tíz országra terjedt ki, és 109 (átlagosan 48 éves és 20 éves szakmai tapasztalattal dolgozó) onkológus júniusi és júliusi válaszain alapult. Azaz a tapasztalatok alapvetően a járvány első hullámából származnak. A válaszadók kétharmada általános kórházak onkológiai osztályán dolgozott, a többiek speciális rákközpontokban - írja a Medcape orvosi portál.
Félelmek és kezelések
A válaszadók a leggyakrabban az emlőrákkal (60,6 százalék), gyomor-bélrendszeri rákkal (10,1 százalék), urogenitális rákkal (9,2 százalék) és tüdőrákkal (8,3 százalék) találkoznak. A járvány miatt a rákbetegek több mint 10 százalékánál el kellett halasztani vagy le kellett mondani a kezeléseket. A műtéteket az onkológiai központok 35 százalékánál kellett átütemezni, a kemoterápiát 22, a sugárterápiát 13,7, az ellenőrzőpont blokkoló terápiát 9,1, a monoklonális antitest kezeléseket 9 és az orális célzott terápiát 3,7 százalékuknál.
A járvány a gyógyszerezést is befolyásolja - jegyezte meg Dr. Jerusalem. Például a szteroidhasználat immunszuppresszív hatása nemcsak a fertőzés kockázatát növelheti, a láz elnyomása ugyanis a COVID-19 késleltetett diagnózisához vezethet. "A potenciálisan magasabb fertőzésveszély vagy a súlyosabb betegség elkerülése érdekében alacsonyabb szteroiddózisokat használunk, de ez nem vizsgálatokon alapszik" - mondta.
Az ESMO elnöke, Solange Peters ehhez azt tette hozzá, hogy a tüdőrák-nyilvántartásokon alapuló megfigyelések alapján a szteroidok korábbi vagy a COVID-19 fertőzés idején történő szedése káros a szövődmények és a mortalitás szempontjából. Az orvosok féltek a szteroidok használatától a COVID-19 pandémia korai napjaiban, mert a korábbi koronavírus-fertőzések adatai rosszabb prognózist és megnövekedett mortalitást jeleztek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A válaszokból az is kiderült, hogy a palliatív kezeléseket a központok 32,1 százalékában elég korán leállították. Az orvosok közel kétharmada jelezte, egyetért azzal, hogy a COVID-19 miatti alulkezelés e területen komoly gondot jelent. Dr. Jerusalem szerint a felmérés adatai nem magyarázzák a palliatív kezelés korai leállítását. "Gyanítom, hogy sok beteg otthon halt meg, nem pedig az intézményekben, mert csak így lehetett mellettük a családjuk" - mondta.
A távmedicina nem mindenre megoldás
A járvány érintette a betegekkel való kapcsolattartást és a szakmai eszmecsere és továbbképzés módszereit is. A válaszadók körülbelül 82 százaléka jelezte, hogy munkájuk során folytatni fogják a járvány miatt bevezetett telemedicina alkalmazások használatát, ugyanakkor 45 százalék szerint a virtuális szakmai találkozók nem elfogadható alternatívái az élő nemzetközi konferenciáknak.
A válaszadók közel háromnegyede állította, hogy a járvány ellenére minden klinikai vizsgálati tevékenységet aktiválni fog, illetve soha nem fog abbahagyni. Ám egynegyedük arról számolt be, hogy munkahelyükön a járványhelyzetben előfordul a szakmai előírások megszegése. Több mint egyharmad pedig úgy nyilatkozott, hogy idén a klinikai kísérleti tevékenység jelentős csökkentésére számít.
Dr. Jerusalem mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a COVID-19 jelentős, hosszú távú hatással van a betegellátás megszervezésére, a gondozókra, az orvosi továbbképzésre és az onkológiai klinikai vizsgálatokra. Figyelmeztetett, hogy az új rákos megbetegedések késedelmes diagnosztizálásának kockázatát gondosan értékelni kell. Ahogy fel kell mérni a COVID-19 gazdasági hatását az egészségügyi ellátásra és a rákkezelésre is.
