A könnyek tartalmazzák az eredetileg vérben megjelenő különféle vegyületek nyomait is, amelyek közül néhány betegségeket jelez. Ilyen például a glükóz, amely cukorbetegségre utalhat, vagy az enzimek, amelyek egy lehetséges májbetegség markerei. Az ilyen jelzővegyületek keresése az elsődleges oka, hogy az orvosok vérvizsgálatot rendelnek el. De talán már a közeljövőben bekövetkezhet, hogy a könnyeket elemezve keresik a betegségek jeleit - írja a Scientific American tudományos magazin.
Kutatások már kimutatták, hogy a leggyakoribb és legpusztítóbb betegségek, mint a rák, a sclerosis multiplex, a diabetes mellitus, a cisztás fibrózis és a Parkinson-kór markerei megtalálhatók a könnyekben. Sőt, a kutatások egészen odáig jutottak, hogy már folyamatban van az ilyen markerek használatának validálása az Alzheimer-kór diagnosztizálására. Nemrégiben egy TearExo nevű technológiát fejlesztettek ki az emlőrák szűrésére a betegek által összegyűjtött könnyek felhasználásával. Ez jelentősen csökkentheti a tesztelés költségeit, és lehetővé teheti a rosszindulatú daganatok jóval korábbi kimutatását, mint amire a mammográfia képes.
Nem csak laborvizsgálatok
A könnyvizsgálat hatással lehet a COVID-19-járványra is: a jelenlegi kutatások a SARS-CoV-2 -fertőzés diagnosztizálására szolgáló teszt kidolgozására összpontosítottak, valamint antitest teszteléssel dokumentálják a korábbi fertőzéseket. Ezeket a vizsgálatokat általában vérrel végzik, de a koronavírus RNS-t könnyekben is kimutatták, és a könnyekben a vírus elleni antitesteket is meg lehet mérni. Ez azt jelenti, hogy a közeljövőben sor kerülhet gyors és olcsó könnytesztek kidolgozására. Mivel ezekhez nincs szükség tűhasználatra, így elvileg otthon is elvégezhetőek lesznek.
De a könnyek potenciális előnyei túlmutatnak a teszteken és laborvizsgálatokon. Az egyik ígéretes könnyalapú technológia az intelligens kontaktlencse, amely folyamatosan figyeli a beteg biomarkereit , jelentősen javítva a betegségek megelőzésének és korai felismerésének esélyét. Ez a lehetőség felkeltette már egy sor nagyvállalat figyelmét, és a világon több ilyen irányú fejlesztés is folyik, például a Novartis és a Google együttműködésében.
A közelmúltban a dél-koreai Pohang Tudományos és Technológiai Egyetemen (POSTECH) Sei Kwang Hahn professzor és kutatócsapata olyan vezeték nélküli vezetésű intelligens kontaktlencse-technológiát fejlesztett ki, amely az eszköz viselése közben képes felismerni a cukorbetegséget és gyógyszeradagolással kezelni a diabéteszes retinopátiát. Az intelligens kontaktlencsék biokompatibilis polimerekből készülnek, és integrálják mind a bioszenzorokat, mind a gyógyszeradagoló és adatkommunikációs rendszereket. Az eredményeket a Science Advances című folyóiratban tették közzé - számolt be róla a Science Daily.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Valós idejű egészségellenőrzés
A technológiát egyelőre csak cukorbeteg nyulakon tesztelték. Az állatok könnyeinek glükózszintje megegyezik a vércukorszintjükkel, amit egy hagyományos vérmintával dolgozó glükózérzékelő segítségével igazoltak. A csapat emellett megerősítette, hogy az intelligens kontaktlencsékbe zárt gyógyszerek képesek kezelni a diabéteszes retinopátiát . A közelmúltban az intelligens kontaktlencsék platformjának alkalmazásával olyan kutatásokat is folytattak az "elektroceutikumok" körének kibővítésére, amelyek elektromos stimulációt alkalmaznak egyes agyi rendellenességek, például az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint a mentális betegségek (köztük a depresszió) kezelésére. A kutatók arra számítanak, hogy az önvezérelt intelligens terápiás kontaktlencsék képesek lesznek valós idejű biometrikus elemzésre, és gyorsan alkalmazhatóvá válnak az egészségügyben.
Az okos verziókra való átállást megkönnyíti, hogy a világon mintegy 125 millió ember visel látásjavító kontaktlencsét, azaz sok tapasztalat gyűlt fel a használatáról. A jövőben pedig olyanok is hordhatják a lencséket egészségük felügyelete érdekében, akiknek tökéletes a látásuk.
Ez is érdekelhet
A NASA már 2018-ban a könnymarkerek használatát javasolta az asztronauták egészségének megfigyelésére az űrben. Ez lehetővé tenné, hogy jobban megértsük az űrbeli környezeti tényezők, például a sugárzás és a súlytalanság hosszú távú kitettségének emberi egészségre gyakorolt hatását. Veterán űrhajósok és űrutat még nem tett újonc asztronauták könnyjelzőit használnák egy egészségügyi adatbázis létrehozására, amely az űrkolonizáció élő valósággá tételének egyik első lépcsője lehet.
