Nemrégiben körbefutott a világsajtóban a hír, hogy egy amerikai biolaborban az egyik alkalmazott véletlenül megfertőzte magát egy fekete himlővel rokon vírussal. Ugyan a kezelések hatására a 26 éves kaliforniai nő pár hónap alatt felépült , de rövid időre mindenki megrettent annak lehetőségétől, hogy valamilyen szupervírus szabadulhat rá a világra. Az aggodalom nem alaptalan, hiszen a fekete himlő az idők során mintegy félmilliárd emberrel végzett.
A világon nagyjából félszáz olyan laboratórium működik (kettő Magyarországon, az Országos Epidemiológiai Központban, illetve a Pécsi Tudományegyetemen ), amely megkapta a legmagasabb BSL-4 biztonsági besorolást. Ezek a laboratóriumok dolgozhatnak csak az olyan veszélyes járványok kirobbantására képes kórokozókkal, mint a fekete himlő, a madárinfluenza vagy éppen az ebola. Csakhogy ezek az intézmények sem működnek hibátlanul. Rendszeresen érkeznek tudósítások üzemzavarokról. Például arról, hogy Oroszországban robbanás történt a Vektor nevű intézményben, vagy az amerikai hadsereg kutatóintézete, a USAMRIID működését felfüggesztette a járványügyi hatóság, mert a laboratóriumban nem történt meg a veszélyes területen dolgozó személyzet kötelező újraminősítése, valamint a szennyvíz kezelésével is gondok akadtak. Az amerikai kormány statisztikai adatai szerint 2004 és 2010 között több mint 700 olyan esemény történt, amelyek során bizonyos "ágensek és toxinok" elvesztek vagy kiszabadultak. A kockázat pedig exponenciálisan növekszik, amikor a laboratóriumok olyan kórokozókkal dolgoznak, amelyek a rajtuk végzett módosítások miatt veszélyesebbé válnak, mint a természetben megtalálhatók.
Milliárdok élete foroghat veszélyben?
Kérdés, hogy ha a leszerelési egyezmények következtében (hivatalosan legalább is) már nem fejlesztenek sehol biológiai fegyvereket, a kutatók miért kísérleteznek e potenciálisan tömeggyilkos kórokozókkal? A válasz természetesen az, hogy a járványok elkerülése érdekében. Például 2010-2011-ben két virológus (Yoshihiro Kawaoka a Wisconsini Egyetemen és Ron Fouchier, a holland Erasmus Egészségügyi Központban) bejelentette, hogy a másik kutatásától független génmódosítások alkalmazásával sikerült létrehozniuk a halálos H5N1 madárinfluenza vírus sokkal fertőzőbb változatait - írja a Slate magazin . A vírus egyébként sohasem terjedt emberről emberre, a megbetegedéseket mindig a baromfiakkal való szoros kapcsolat idézte elő. A módosított vírusok azonban képesek voltak emlősök között is terjedni, s ezzel bizonyították, hogy megvan a mutációs lehetőség egy rettenetes járvány elindítására képes változat kialakulására.
A tudományos közösség egészen megrettent az eredmények láttán, mert attól tartottak, hogy vissza lehet élni azokkal. Marc Lipsitch, az elismert harvardi epidemiológus szerint például ilyen kísérleteket soha nem szabadna végezni . Kawaoka és Fouchier pedig nyilván azon az állásponton maradt, hogy szükség van a legrosszabb eshetőségek kutatására is.
Lipsitch és Tom Inglesby, a Johns Hopkins Egyetem szakértője azonban 2014-ben kiszámolták, hogy mekkora veszéllyel járhat, ha egy ilyen átalakított vírus kiszabadul a laboratóriumból. Arra jutottak, hogy ennek a járványnak akár 1,4 milliárd halálos áldozata is lehetne a világon. A korábban meghirdetett kutatási moratóriumot 2017-ben felfüggesztették, azaz jelenleg is folyik a kockázatos munka a szuperveszélyes kórokozókkal, hogy a ragály átadásának módját jobban megértsék.
A kutatóhelyeken a veszélynek sokféle arca van. Például 2014-ben, amikor az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügynökség (FDA) új helyre költözött, be nem azonosítható forrású vírusminták százaira bukkantak egy kartondobozban a hűtőházuk sarkában. Kiderült, hogy hat fiola himlőtörzseket tartalmaz. Senki sem tudta, hogy ott vannak, s akár az is lehet, hogy az 1960-as évek óta nem bolygatta azokat senki. A pánikba esett tudósok dobozba tették az anyagokat, csomagolószalaggal lezárták, és a biztonsági szabályokat megszegve a felügyelőjük irodájába vitték. Később kiderült, hogy az egyik üveg integritása sérült, szerencsére nem egy olyané, amelyik halálos vírust tartalmazott - számolt be a Vox magazin . Az incidensről szóló vizsgálat során az FDA tartósan fennálló, szörnyű hiányosságokat talált e hihetetlenül veszélyes anyagok kezelésében. Ez az ügy és más esetek együttesen oda vezettek, hogy a hatóságok - legalább is az Egyesült Államokban - új szabályozást és ajánlásokat alakítottak ki, de ezek kivétel nélküli gyakorlati betartása persze kérdéses.
Váratlan műszaki és emberi hibák
Biztonsági és műszaki problémák nem csak az USA-ban merülnek fel. Az Egyesült Királyságban egy nemrégiben lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy több mint 40 baleset történt a speciális laboratóriumokban 2015 júniusa és 2017 júliusa között, azaz két-háromhetente egy. Olyan működési hibák történtek például, hogy téves helyre küldtek dengue-vírust (amely mellesleg évente 20 ezer embert öl meg világszerte), potenciálisan halálos baktériumokat és gombákat nem megfelelő védelmi felszerelésben kezelt a személyzet, de az is megesett, hogy egyetemisták véletlenül élő meningitiszt okozó baktériumokat vizsgáltak, mert azt hitték, hogy azokat korábban már hőkezeléssel elpusztították. A súlyos akut légzőszervi szindrómát, azaz SARS-t okozó vírus utolsó természetes járványkitörése 2003-ban volt, de azóta hat különböző esemény is történt a kutatóhelyeken - egyszer-egyszer Szingapúrban és Tajvanon, négy alkalommal pedig egy pekingi laboratóriumban.
Szakértők szerint a kórokozók kiszabadulásához a laboratóriumi, a tárolási vagy a szállítási műszaki hibák mellett a személyzet gyenge képzése és a laboratóriumi eljárások elégtelen felügyelete is hozzájárul. Ha a veszélyes kórokozók kikerülnek az elszigetelt környezetből, akkor a fertőzöttek már nem azok az emberek lesznek, akik ezeket az ágenseket kezelik. Velük pedig lényegesen nehezebb betartatni azokat a szabályokat, amelyek a kór terjedését megakadályozzák.
Lipsitch szerint a váratlan hibák okozzák a legnagyobb gondot. Például meghibásodik egy szellőzőrendszer, vagy valaki kifelejt egy biztonsági lépést. Azaz nem valamiféle gonosz szándék húzódik meg a potenciális járvány mögött, hanem emberi hiba. Ezért a tudós nem gondolja, hogy a legtöbb kutatás során szigorítani kellene a szabványokat. Azt állítja, hogy a jelenlegi megközelítés, noha a hibaarány soha nem lesz nulla, a tudományos és globális egészségügyi aggodalmak és a biztonság megfelelő egyensúlyát jelenti, vagyis a legtöbb kórokozóval foglalkozó biológus megfelelően jár el a kutatások során. A legveszélyesebb kórokozók esetében azonban, amelyek képesek globális járvány okozni, ez az egyensúly nem tartható fenn, mert túl nagy a kockázat.
Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem professzora egy interjúban elmondta , hogy különféle eredetű járványok fenyegetésével kell szembenéznünk. A háborús időkben például számos területen próbáltak ki biológiai fegyvereket, és helyenként még lappanghatnak azokhoz köthető kórokozók. Annak a lehetőségével azonban sokkal inkább számolhatunk, hogy valahol az esőerdők mélyén, az emberi terjeszkedés miatt olyan kórokozóval találkozunk, amelyet még nem ismerünk. Az óriási léptékben növekvő turizmus következtében pedig a ma még távolinak tűnő betegségek elterjedésére is megvan az esély.