Pár hete kisebb vihart kavart a magyar futballválogatott mérkőzése előtt lejátszott politikai tartalmú dal megítélése. Sokan a kultúrharc részének tekintették az érzelmekre ható opus bevetését. Mindenki nyilvánvalónak fogadta el, hogy a zenének hatalma van felettünk, azaz ebben biztosan "egy vérből valók vagyunk". De ez nem csak ránk magyarokra, hanem általában az emberekre igaz. Ezt jól bizonyítja, hogy a kaliforniai Berkeley egyetem tudósai az Egyesült Államokban és Kínában felmérték a zene, illetve számtalan zenei műfaj keretei között született darabok által kiváltott érzelmi reakciókat több mint 2500 résztvevő segítségével.
A rock, a folk, a jazz, a klasszikus, a katona zenekari, a kísérleti vagy a heavy metal felhasználásával végzett kutatás a MedicaXpress beszámolója szerint azt az eredményt hozta, hogy a zene szubjektív élménye, megtapasztalása a kultúrákon átívelve legalább 13 átfogó érzelembe sorolható be. Többek között az öröm, a szomorúság, a diadalmasság, a szorongás, a szomorúság vagy a bosszúság ilyen egyetemes érzelmek.
Különböző kultúrák, hasonló érzemi reakciók
"Képzeljünk el egy hatalmas eklektikus zenei könyvtárat, amelyet az érzelmek rendszereznek, amelyben elkaphatjuk az egyes felvételekhez kapcsolódó érzelmek kombinációját. Alapvetően ezt tette a tanulmányunk" - mondta Alan Cowen, a tanulmány szerzője, a Berkeley egyetem idegtudományi kutatója. "Szigorúan dokumentáltuk az érzelmek létező legnagyobb számát, amelyeket az emberek általánosan éreznek a zene nyelvén keresztül" - tette hozzá Dacher Keltner, a tanulmány másik szerzője, a Berkeley pszichológia professzora. A tanulmány ismertetése a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) tudományos folyóiratban jelent meg.
Cowen átkonvertálta az adatokat egy interaktív audiotérképpé, ahol a látogatók a kurzor mozgatásával elérhetnek és meghallgathatnak több ezer zeneszámot, illetve többek között megtudhatják, hogy érzelmi reakcióik megegyeznek-e azzal, amelyet a különböző kultúrákból származó emberek mutatnak a zenére reagálva.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
E kutatási eredmények felhasználása hasznos lehet az érzelmek kiváltására szolgáló pszichológiai és pszichiátriai terápiáktól kezdve az olyan zenei streaming szolgáltatások támogatásáig, amelyek algoritmusaikat a hallgatók hanggal (zenével) kapcsolatos vágyainak kielégítéséhez vagy a hangulat beállításához igazítják.
Míg az amerikai és a kínai tanulmány résztvevői hasonló érzelmeket azonosítottak egyes zenéknél - például félelmet éreztek a "A cápa" filmzenéjét hallgatva -, abban azonban különböztek egymástól, hogy ezek az érzelmek jól vagy rosszul érintették-e őket. "A különböző kultúrákból származó emberek egyetértenek abban, hogy egy dal dühös, de eltérhet a véleményük arról, hogy ez az érzés pozitív vagy negatív" - mondta Cowen, megjegyezve, hogy a pozitív és negatív értékek (kellemesség és kellemetlenség), amelyeket a pszichológia " valencia " néven ismer, inkább kultúrára vonatkoznak. Ezenkívül a kultúrák között a tanulmány résztvevői többnyire egyetértettek a zenei hangok általános érzelmi jellemzéseiben, például dühítő, örömteli és idegesítő. Véleményük azonban eltérő volt az "izgalom" szintjét illetően, amely a tanulmányban a zenedarab által kiváltott nyugalom vagy stimuláció mértékére utal.
A vizsgálatba bevont önkéntesek először több ezer szerintük érzelmeket kiváltó zenedarabot töltöttek fel egy videómegosztóba, majd a kutatók ezekből állították össze az audioklipek gyűjteményét, amelyeket felhasználhattak a kísérletekben. Ezután az amerikai és kínai résztvevők mintegy 40 zenei mintát értékeltek 28 érzelmi kategória alapján, valamint a pozitivitás és a negativitás, illetve az izgalom skáláján is.
Több mint egy tucat egyetemes érzés
A statisztikai elemzések segítségével a kutatók 13 olyan átfogó élménykategóriát kaptak, amelyek átíveltek a kultúrák felett, és amelyekről azt találták, hogy megfelelnek bizonyos érzéseknek, például kimondhatták róluk, hogy "depressziós" vagy "álomszerű". Annak érdekében, hogy az eredmények pontosságát szavatolják egy második kísérletben, az Egyesült Államokból és Kínából közel 1000 ember értékelt több mint 300 további nyugati és hagyományos kínai zenei mintát, amelyek kifejezetten a valencia és az izgalom változásainak kiváltására szolgáltak. Válaszuk megerősítette a 13 kategóriát.
Vivaldi műve a " Négy évszak " például energiát adott az embereknek. A Clash-től a "Rock the Casbah" feldobta őket. Al Green "Let's Stay Together" című száma érzékenységet váltott ki, Izrael Kamakawiwo'ole "Somewhere over the Rainbow" előadása örömöt váltotta ki. Eközben a heavy metalt széles körben kihívónak tekintették, ahogy a komponista szándéka szerint a "Pszicho" film zuhanyzós jelenetének zenéje félelmet idézett elő.
A kutatók ugyan elismerik, hogy ezen társítások részben azért alakulhattak ki, mert a tanulmány résztvevői korábban már hallottak bizonyos zeneszámokat. De ez kevésbé valószínű például a hagyományos kínai zenével, amellyel a megállapításokat igazolták. "A zene egyetemes nyelv, de nem mindig fordítunk kellő figyelmet arra, amit mond, és annak megértésére. Fontos első lépést akartunk tenni a rejtély megoldása felé, amely szerint a zene olyan sok árnyalt érzelmet válthat ki" - mutatott rá Cowen.
A zene és a személyes emlékek hatása
Egy finnországi kutatás , amelyet a Nature tudományos folyóiratban mutattak be, másféle összefüggéseket is feltárt a zene és az érzelmek között. A Jyväskylä Egyetem tudósai Johanna Maksimainen vezetésével önkénteseknek olyan zenéket játszottak le, majd mutattak képeket, amelyek örömöt váltottak ki saját személyes emlékeik alapján. Ezen kívül más zenedarabokkal és képekkel is találkozhattak, amelyek hasonlóan működtek ugyan, de az öröm nem az emlékekhez kapcsolódott, hanem csak ahhoz, ahogy a zene szólt, vagy a kép kinézett.
Majd olyan zenei és képi példákkal folytatták a kísérletet, amelyek kellemetlen érzelmeket váltottak ki, ismét az emlékek, illetve a zene, vagy a képek tényleges tulajdonságai alapján. Ez a módszer lehetővé tette, hogy pontosan meghatározzák a hangok és képi információk mögöttes érzelmi hatását, és kizárjanak egy másik lehetséges mechanizmust, amely az éppen megjelenő művészi értékeken keresztül vezet el az érzelmekhez.
Ez is érdekelhet
A tanulmány legérdekesebb felfedezése az volt, hogy azok a zenék és képek, amelyek erős pozitív vagy negatív érzelmi reakciókat váltottak ki, milyen jelentős mértékben járultak hozzá az emlékek megőrzéséhez. A hatás eltérő volt, mert a zene általában nem váltott ki erős szomorú érzelmeket, míg a képek előidézhettek ilyen negatív élményeket. Ez az oka, hogy a zene képes pozitívan hatni az érzelmi rendellenességekben vagy demenciában szenvedők állapotára.
