Egy korábban elfogadott jogszabály szerint 2024. január 1-től megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, miután kivezetik a közreműködői szerződéseket mint foglalkoztatási formát. Jellemzően így csak az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (eszjtv) keretében alkalmazott ápolók és önkéntes segítők dolgozhatnak majd az állami intézményekben – mondta el az Economx-nak nyilatkozva Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Hozzátette, kivételes esetekben külön engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni, ugyanakkor biztos, hogy lesz szigorítás, ez pedig kapacitáscsökkentéssel fog járni az egészségügyben.
Soós szerint sokan támogatják, hogy a kormányzat megpróbálja csökkenteni a bérnővérek számát. A kórházi osztályokon a főállású munkavállalóké a felelősség nagy része. Így feszültséget generál, ha például a bérnővérek csak heti egy-két alkalommal ugranak be nővéri státuszban, jellemzően eleve fáradtan érkezve, miközben több pénzt kapnak a munkájukért. Emellett a bérnővéreket sok intézményben azért alkalmazzák, mert olcsóbb alternatívát jelentenek az önként vállalt túlmunka kifizetése helyett. Hétköznap ugyanis 75 százalékos, hétvégén pedig 200 százalékos pótlékot kell fizetni az alapbéren felül a többletmunkáért a főállású dolgozóknak.
A szakszervezet elnöke azonban arra is rámutatott az interjúban, hogy jelenleg nincs elég főállású munkavállaló az egészségügyben. A közelmúltban Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy szakmai fórumon arról beszélt, ma nagyságrendileg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban. Köztük 15 ezer ápoló 60 év feletti, és ha ők távoznának, egyik napról a másikra bedőlhetne a betegellátási rendszer. Mindezek tükrében az elkövetkező tíz év várható tendenciáját ahhoz hasonlította, mint amikor a Titanic a jéghegy felé halad.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Getty Images
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
